Egységre törekedve

Minden felelősen gondolkodó keresztény számára egyszerre nagy dilemma és fájdalmas valóság a keresztény felekezetek sokasága. Joggal tehetjük fel a kérdést, melyet Szent Pál apostol is feltett a korintusiaknak: „Talán megoszlott Krisztus?” Ha mindegyikük Jézus Krisztus tanítását követi, akkor miért nem tudnak egymással megegyezni? Válaszolni erre, persze, egyáltalán nem egyszerű. Számtalan egyháztörténeti és teológiai problémára kell valamiképpen megoldást találni ehhez. Kránitz Mihály, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára, az Ut Unum Sint Ökumenikus Intézet elnöke Együtt az úton című kötetében egyszerre mutatja be az ökumenikus törekvések történetét és a tanításbeli közeledések lehetőségeit.

Egy kutató gondolatai

A hívő emberek ismétlődő kísértése annak a keresése, hogy miként lehet a vallás igazságait természettudományos módon igazolni. Makacsul tartja magát a tévhit, hogy a természettudomány bizonyítani tudja Isten létezését, a halálon túli életet, és egyáltalán a hit igazságait. Mintha hitünk rászorulna erre a bizonyításra.

 

Kolossváry István vegyész huszonöt éves külföldi és hazai kutatómunkája után nem esik ebbe a kísértésbe. Csupán szellemi zarándokútra hívja a természettudományos műveltségű olvasót, hogy – Teilhard de Chardin segítségével is – eltűnődjön tudomány és vallás viszonyáról. A szerző gondolkodásra késztet egy olyan területen, ahol sem tagadásról, sem bizonyításról nem lehet szó.

Úgy prédikált, ahogy élt

Szemtanúk szerint napi tizenhat órát ült a gyóntatószékben, és szolgálata során mintegy egymillió ember fordult meg nála, hogy néhány perces bűnbánat után feloldozást kapjon a már életében szentként emlegetett arsi plébánostól. Olykor napokig várakoztak a hívők, de érdemes volt várni rá; még akkor is, ha élete végéig méltatlannak tartotta magát a papságra, és minden elismerést leginkább visszautasított volna, mondván: érdemtelen bármilyen díjra is. Környezetében bezártak a kocsmák, s nemcsak a nők tértek be Isten házába, hanem követték őket a férfiak és a fiatalok is. A franciaországi falucska neve – ahova leginkább olyan papokat volt szokás „száműzni”, akik másutt nem állnák meg a helyüket –, rövid idő alatt ismertté vált; a hírnevet az onnan többször is menekülni vágyó plébános alapozta meg.

Bemutatkozik az Élő kövek könyvesbolt

Évtizedeken át érezhető hiányt pótolt, ezért a keresztény szellemiségű irodalomra fogékony olvasók 2011 májusában örömmel fogadták a hírt: Sopronban, a Szent György utca 2. szám alatt megnyílt a nevében Szent Péter apostol szavait idéző Élő kövek keresztény könyv- és kegytárgybolt.

 

Az ötlet megvalósítása Németh Ervin nevéhez kötődik, aki missziós célzattal nyitotta az üzletet, annak érdekében, hogy a minőségi keresztény irodalom, a lelkileg is tartalmas könyvek segítségével minél több emberhez eljussanak Jézus szavai és tettei.

Mégis hinnünk kell: lehet béke!

A szovjet munkatáborok áldozataira emlékeztek Kismaroson

 

„Ahol nincs béke, ott előbb-utóbb elkezdődnek a málenkij robotok is” – hangsúlyozta Beer Miklós váci megyés püspök a „málenkij robotra” elhurcoltak emlékére tartott szentmisén, Kismaroson, január 12-én.

 

 Az alkalom több tragikus történelmi eseményre, azok egymáshoz kapcsolódására emlékeztet. A magyar földre lépő szovjet hadsereg – a ma már ismert parancs szerint – elhurcolta a magyarországi német népcsoporthoz tartozókat. Ez egybefonódott a később málenkij robotnak nevezett erőszakos akcióval, melynek során a magyarországi polgári lakosság köréből szedték össze, majd vitték kényszermunkára a munkaképes felnőttkorú lakosságot – beleértve a nőket is. Romeltakarításra való hivatkozással fegyveres szovjet katonák a nyílt utcáról gyűjtöttek és hurcoltak el magyar civileket, elsősorban német nevű, tizenhét és negyvenöt év közötti férfiakat, valamint tizennyolc–harminc éves nőket. Összesen több mint százharmincezer embert vittek el kemény fizikai munkára, szovjet iparvidékekre. Legalább egyharmaduk odaveszett.

Születésnap

A magyar kultúra napját január 22-én ünnepeljük. Ez a nap egyben nemzeti Himnuszunk születésnapja is, hiszen a kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc ekkor fejezte be versét.

 

Kölcsey műve előtt a Boldogasszony Anyánk és az Ah, hol vagy, magyarok tündöklő csillaga kezdetű ének volt a katolikus magyarság néphimnusza, míg a református magyarságé a Tebenned bíztunk, elejétől fogva (90. zsoltár). Népszerűnek számított az úgynevezett Rákóczi-nóta is, amelyet a hatóságok többször is betiltottak. A XIX. század elején a hivatalos alkalmakkor Magyarországon az osztrák császári himnuszt, a Gotterhaltét játszották, amelyet Joseph Haydn komponált Ferenc József tiszteletére. (Ma egyébként ez Németország himnusza, természetesen már más versszakokkal, amelyek közül a németek gyakorlatilag csak a harmadikat éneklik.)

Zeffirelli ajándéka

Sokunk meghatározó filmélménye volt az olasz filmrendező, Franco Zeffirelli 1972-es líraian szép alkotása, amely Assisi Szent Ferenc életét mutatta be. A szentet játszó Graham Faulkner színészi játéka és Zeffirrelli látványos rendezése több istenkeresőt is a katolikus egyház felé fordított. A firenzei mester újra átgondolta a Napfivér, Holdnővér című filmjét, és úgy döntött, hogy annak legszebb képeiből idén könyvet állít össze. A fotókhoz a szövegeket Francesco Alberoni olasz társadalomtudós és író készíti majd el.

Bort ígérő Vince

Születésekor Simon Vince jellegzetes sírással ölelte magához édesanyját, édesapját, a szobatársként közelében levő másik újszülöttet és annak édesanyját, de az egész kórházat is, orvosostul, nővérestül. Vince úr – ahogyan azon a nyolc évvel ezelőtti novemberi napon elneveztem – életrevaló gyermekként érkezett a világra, bár kisebb-nagyobb nehézségek már a születéskor megedzették lelkét, testét.

Magyar Kurír - Új Ember
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.