Magyar Máltai Szeretetszolgálat

Szeretetsütivel a rászorulókért

 

Húszezer darab, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat logójával ellátott úgynevezett szeretetsütit hozott forgalomba egy kávézóhálózat és egy éttermi lánc üzleteiben az Infonity Media. A sütemények megvásárlásával rászoruló emberek étkeztetését támogatják az üzletek vendégei.

 

Ez a süti a kereskedelmi forgalomban már régóta ismert szerencsesüti új, jótékony céllal továbbfejlesztett változata. Először a középkori Kínában készítettek „szerencsesütit”, amikor a mongol megszállók elleni felkelést a hódítók által nem fogyasztott holdsüteményekbe rejtett üzenetekkel készítették elő. Az újonnan forgalmazott szerencsesütik ugyancsak fontos üzeneteket hordoznak – bölcsességekről, mulatságos közmondásokról és ismert emberek szólásairól van szó –, ám ezeket már nem a tésztába sütik bele, hanem a csomagolásban, a süti alatt található papírlapokon olvashatók.

Tavasz az egyházban

Karl Rahner, a nagy jezsuita teológus mondta évtizedekkel ezelőtt némelyek vigasztalására, hogy az egyház történetében is vannak változó évszakok. Pedig sokszor milyen dermedten merevnek tűnik… Ám a tél után eljön a tavasz.

 

Korábban elképzelhetetlen lett volna, hogy egy pápa interjút adjon vagy könyve jelenjen meg. Megszoktuk, hogy a katolikus egyház feje csak enciklikákban és más pápai műfajokban fejtette ki tanítását. Nem hallottunk arról, hogy bármely kérdésben tanácsot kért volna, s ha igen, kitől, és nem vetett fel megvitatásra alkalmas kérdéseket sem.

Síkos utakon

Teremtésvédelem

 

Az elkövetkező hónapokban várhatóan többször süllyed majd a hőmérő higanyszála a mínusz tartományba, és reggelente egyre több helyen várja csúszós út és járda a közlekedőket, a járókelőket, a munkába igyekvőket. Hosszú idők tapasztalatai szerint Magyarországon átlagosan ötven olyan nap van egy évben, amikor gondoskodni kell a közterületekre hullott hó eltávolításáról, az utak sí kosságmentesítéséről. A fagyos időjárással megnő a balesetek veszélye: legyen szó akár kisebb autós koccanásokról vagy a járdákon elcsúszó gyalogosokról.

Diszkriminációt kiáltanak a sepsiszentgyörgyi lelkipásztorok

A Ponta-kabinet diszkriminatív politikája miatt tiltakoznak a sepsiszentgyörgyi magyar történelmi egyházak.

 

Az unitárius, evangélikus, református és katolikus lelkészek azért emelték fel a szavukat, mert a kormány december 18-án több épületet – többek között a Kovászna városi Fenyő Szállodát – a Hargita és Kovászna megyei ortodox püspökségnek adományozott. „A kormány döntése alapvetően diszkriminatív jellegű: miközben az ortodox egyház birtokába juttat épületeket, megtagadja a történelmi magyar egyházak elkobzott javainak visszaszolgáltatását – olvasható a sepsiszentgyörgyi magyar lelkipásztorok közleményében. – Véleményünk szerint egy jogállamban – és szeretnénk remélni, hogy egyszer Románia is jogállam lesz – minden egyház, legyen az akár kisebbségi is, egyenlő elbírálásban kell részesüljön.”

János-napi borszentelés

Borszentelésnek mondják, valójában megáldják a bort ezen a napon. János evangélista volt a legfiatalabb az apostolok közül, s az egyetlen, aki nem halt vértanúhalált. Túlélte a kínzásokat, időskorában – egyesek szerint százévesen – halt meg. Ő az egyetlen a tanítványok közül, aki jelen volt Jézus Krisztus kereszthalálánál.

 

A Szent János-napi boráldás eredetéről annyit tudunk, hogy a középkori legenda szerint Aristodemus pogány főpap azt mondta Szent Jánosnak: akkor hajlandó hinni Krisztusban, ha kiürít egy mérgezett borral teli kelyhet, és az nem árt neki. A mérget először megitatták két gonosztevővel, akik azonnal meghaltak.

Szent Margit üzenete

Az elmúlt évek hagyományainak megfelelően Erdő Péter bíboros, az Árpád-házi Szent Margit ünnepét követő vasárnap, január 19-én délelőtt 11 órakor ünnepi szentmisét mutat be Margit-szigeti domonkos kolostor romjainál. Az eseményre mindenkit nagy szeretettel hívnak és várnak.

 

A szentek mindig időszerűek, mert bár különböző korokban éltek, örök igazságokat tártak fel számunkra. Istenhez vezetnek minket, és arcvonásaikon az ő szeretete ragyog fel előttünk. Ennek a szeretetnek a közvetítője volt Szent Margit is.

A hit: az élet nyelve

A megújulás ideje

 

A kereszténység kétezer éve során sokféle módon próbálták megragadni e hit lényegét. Volt, aki a legtökéletesebb erkölcsi rendszernek vagy kultúrvallásnak tartotta, mások absztrakt gondolati rendszereket építettek fel a segítségével. Látva a kereszténységnek ezeket az – egymástól sokszor nagyon is eltérő – arcait, nem csodálkozhatunk azon, hogy a XIX. század végén, a XX. század elején egyre több olyan mű látott napvilágot, amely azt vizsgálta, mi is e hit lényege: az ezer értelmezés között a legnagyobb közös osztót kutatták, azt, ami a kereszténység identitásmagja. A gond csupán az volt, hogy az ilyen jellegű könyvek maguk is oly elvontak lettek, hogy válasz helyett csak újabb kérdéseket tudtak ébreszteni.

Mit hoz a február?

Némi túlzással azt is mondhatnánk, hogy a Vatikánban februárban kezdődik az új esztendő. Valójában azonban már 2013-ban elkezdődött. Például azzal, hogy – Reinhard Marx münchen–freisingi bíboros érsek szerint – tanuljuk az egyházon belüli vitakultúrát. Ez távolról sem jelenti az egyház tanításának „fellazítását” vagy „népszavazás” tárgyává tételét, csak azt, hogy a különböző lelkipásztori véleményeket meg kell hallgatni, hiszen sokféle kulturális környezetben él az egyház.

 

Ferenc pápa ugyan miért hangsúlyozná és gyakorolná a párbeszédet, ha mindenki csak ugyanazt, ugyanúgy mondja? Bergoglio bíboros mindig a nyílt véleménymondást értékelte, nem a fejbólintásokat.