A múzeumok nemcsak saját erőforrásaikból, vásárlások útján bővíthetik gyűjteményüket, hanem magánadományok, ajándékozások révén is. A festőket szerencsés esetben körülvették mecénások, műgyűjtők, rendszeres vásárlók, akik „beleszerettek” egy-egy alkotó világába. Lényegében mindent megvettek tőlük, a szenvedélyesebbek sokszor már akkor kifizették egy kép árát, amikor még üres volt a vászon, ezzel is támogatva a festőket. Sokat jelentett ez a művészek számára, a műtörténetből tudjuk, hogy például Nemes Marcell támogatta így a fiatal Rippl-Rónait, Mednyánszky képeit pedig a Wolfner család vette rendszeresen.
Vaszary képeinek leggyakoribb vásárlója Révész István festő és műgyűjtő volt. Rajta keresztül kerültek kapcsolatba a művésszel a Szilvay és az Isseni Iszer család tagjai az 1930-as években. A Magyar Nemzeti Galéria Új szerzemények Vaszary János képeiből című kiállítása e két gyűjtemény tizenöt darabját mutatja be. A műveket a két család közvetlen leszármazottai, Szilvay Gyula és Isseni Iszer István leányai adományozták a Galériának.
Vaszary a szénnek és a pasztellnek is mestere volt. Isseni Iszer Istvánnéról két könnyed, vázlatos, mégis lényegre törő portrét láthatunk a kiállításon. A festő erőteljes kék és fekete foltokkal éri el a kívánt hatást.
Fürdő után című képe szenvedélyes alkotóerőről tanúskodik; vastagon felkent foltegyüttesek, sűrű pigmentrétegek, széles ecsetvonások jellemzik. Az egyik legérdekesebb kép a Csendélet Buddhával. A kis bonc figura ábrázolása a harmincas években idehaza is divatba jött ázsiai kultúrák iránt fogékony pesti polgárság igényeit elégítette ki.
Párizsi éjszakák, mulatók világa elevenedik meg a Cilinderes női fej című, színes ceruzával, vízfestékkel készített képen. Vaszary hosszabb külföldi tartózkodásai során mindig magával vitte vázlatkönyvét, akvarellkészletét, ceruzáit, krétáit. Ezeket a könnyed impressziókat később felhasználta olajképeinél. Végiglátogatta a lokálokat, éjszakai bárokat; megfordult a Moulin Rouge-ban, a Folies Bergère-ben és a Casino de Paris-ban.
Vaszary János munkásságában jelentős mennyiségben fordulnak elő strandképek. Több nyarat is eltöltött az olasz Riviérán, Riminiben vagy Rapallóban. Vidám, jókedvű, színes képei készültek strandolókról, nyugágyban pihenő nőkről, napsütötte tengerpartokról. A Misztrál Riminiben ecsetkezelése olyan egyszerű és keresetlen, mintha csak egy kifestőkönyvet néznénk. Tiszta, keveretlen színek, tán egyenesen a tubusból nyomta ki a vászonra. Lyka Károly írja Vaszaryról: „Egyáltalán alig ismerünk festőt, aki valaha ily mély tüzet tudott volna kicsiholni abból a jámbor tarka kenőcsből, amit olajfestéknek hívnak.”
A festők kedvelt témája a csendélet: a virágok változatos formája és színvilága a legtöbb művészt alkotásra csábítja. A kertek zöldje, a parkok kiegyensúlyozott, meghitt környezete mindig vonzó motívum. Vaszary fiatalkorában is előszeretettel festett képeket veteményeskertekben, a mezőn vagy bárhol a szabadban. Az itt látható festményeken már nem olyan harsogók a színek, mint korábbi éveiben. Visszafogottabb, oldottabb a tónus, sokszor egybeolvad a vászon színével.
Vaszary gyakran dolgozott fel bibliai eseményeket. Többször is megörökítette a Golgota jelenetét, Krisztus szenvedéstörténetét. Nagybátyja volt Vaszary Kolos esztergomi érsek, aki pályája kezdetén oltárkép-megrendelésekhez juttatta. A Modern keresztút (vázlat a Budapest Kálváriája című festményhez) utcai forgatagába bizarr ellenpontként a keresztútját járó Jézus alakja vegyül. Az 1924-ből való Golgota pedig merész expresszivitással láttatja velünk a kereszten függő Krisztust és a két lator alakját.
(A kiállítás február 2-áig tekinthető meg.)
