A kegyhely megújul – megújuló lelkekre vár
Máriagyűd építészeti fejlesztése
Máriagyűd a Mária-tisztelet egyik legrégebbi magyarországi kegyhelye, több jelentős zarándokút csomópontja, végpontja. A rómaiak idején is lakott településen már 1333-ban plébániatemplom állt. A török hódoltság korában is folyamatos volt a keresztény istentisztelet. 1689-ben jegyezték föl a Mária-jelenéseket, ezt követően a templomot ferences szerzetesek gondozták. 1698-ban kegyszobor került ide, amelyet a Rákóczi-szabadságharc idején Eszékre menekítettek. 1706-ban ismét Mária-jelenésekre került sor. Ezért 1713-ban Nesselrode Ferenc Vilmos pécsi megyés püspök új kegyszobrot adományozott a kegyhelynek. 1738-tól tömeges zarándoklatok indultak Máriagyűdre, fogadalmi körmenetekben. 1739 és 1742 között megnagyobbították a templomot. A csodás gyógyulások miatt 1805-ben VII. Piusz pápa Máriagyűdöt hivatalosan is kegyhellyé nyilvánította. 1950-ben a kommunista hatalom elűzte a ferences szerzeteseket, de a kegyhely tovább élt.