Üdvösségünk műve (1. rész)

Katekézis a liturgiáról 4.

 

Ismeretes, hogy az egyház történelme során nem egy híres megtérő liturgikus cselekményektől „elragadva” adta át az életét Istennek Krisztusban. A cselekmény szépsége, a benne feltáruló emberi és lelki mélység, de mindenekelőtt a benne megtalált isteni jelenlét rendkívüli hatással tud lenni az emberre, sokszor akkor is, ha az ember pszichésen nem is túlságosan fogékony rá. Vannak azonban olyan testvéreink is – és katolikus berkeinken belül is –, akik puszta ritualizmusnak, az evangéliumokkal ellentétes szellemű és azokból le nem vezethető középkori képződményeknek tekintik a liturgikus cselekményeinket, s így nyilvánvalóan nem is nagyon tudnak rajta, benne részt venni.

Freinademetz József január 29.

A hét szentje

 

Az Osztrák–Magyar Monarchia területén született, egy apró, csupán öt házból álló dél-tiroli faluban, Badiában, 1852. április 15-én. Nemzetiségét tekintve ladin volt. 1875-ben szentelték a Brixeni egyházmegye papjává. Püspöke megadta neki az engedélyt, hogy beléphessen Janssen Arnold újonnan alapított rendjébe, az Isteni Ige Társaságába. Ő lett az első verbita misszionárius. 1879-ben kapta meg kiküldetését Kínába. Másodmagával indult el az ázsiai országba, amely az első ópiumháború (1839–1842) után kénytelen volt feladni elzárkózó politikáját, de továbbra sem látta szívesen az idegeneket. A külföldiek jelentős hatalomhoz jutottak az országban, viszont mindinkább kivívták maguk ellen a helyiek haragját. Kizsákmányolták az erőforrásokat, ópiumot vittek az országba, a helyi vallásokat és tradíciókat nem tisztelték, és egy sor egyenlőtlen szerződést kényszerítettek a kínaiakra.

Egyetemes vigadozás

görögkatolikus lelkiség

 

A bizánci egyház harmadik hangú feltámadási tropárja két nagy részre osztható; a második részt pedig még tovább lehet tagolni, amint Jézus Krisztus feltámadását ünnepli.

 

Az ének első része az egyetemes vigadozásra szólít fel: „Vigadjanak a mennyeiek és örvendezzenek a földiek.” Mintha megfordult volna az énekek megszokott rendjének gondolatmenete. Ugyanis más esetekben a liturgikus himnusz bemutatja az üdvtörténeti eseményt, és csak utána buzdít a dicsőítésre. A „mert” kötőszó azonban mindent világossá tesz. A szent szöveg ezzel igazolja, hogy miért hív minden értelmes lényt vigadozásra. Jézus Krisztus feltámadása olyan üdvszerző tény, hogy ezen az angyaloknak és az embereknek is örvendezniük kell. A zsoltárost idézi a szövegünk (Zsolt 95,11).

Téli fák közt

Lehullt az esztendő már néhány hete. Sok mindenre fény derült, de több a titok. Belső tájakról ritkábban érkezik hír, s legtöbbször, ha a múltról beszélünk, nosztalgiák vagy nekikeseredések kísérnek: kinek hogy hozta az idő, a rettenetes zsarnok.

 

A történelem az ember cselekvő jelenléte. Nemegyszer balgán, megfontolatlanul: mit „százakon épít”, egyetlen órában képes lerombolni. Nincs jelenünk, csak múltunk és talán jövőnk – hallatszik gyakran, s ezzel a kocka el van vetve.

Bencés hagyományok

A II. vatikáni zsinat rendelkezése alapján lehetővé vált, hogy az egyes nemzetek saját nyelvükön tarthassák meg a szentmiséket. Akkor a győri bencés templomban országosan szinte elsőként Horváth Ciprián és Cziráki László bencés tanárok szervezésében minőségileg megújított szentmiséket mutattak be. Hozzájárult ehhez az azokban az években komponált csodálatos Kodály-mise is, melynek győri bemutatóját Teodóz atya vezényelte.

Egy hézagpótló mű

Könyvajánló

 

A történészek és az érdeklődők egyaránt jól ismerik és nagyra becsülik a „kiváló magyar bizantinológus”, Moravcsik Gyula gyűjteményét, melyben az Árpád-kori magyar történelemre vonatkozó bizánci forrásokat tette közkinccsé. Moravcsik tervbe vette, hogy a későbbi korok irodalmát is ismerteti, de erre 1972-ben bekövetkezett halála miatt már nem volt lehetősége. Az Árpád-kori magyar történet bizánci forrásai 1984-ben jelent meg. Moravcsik úttörő munkájának folytatására ugyanakkor mind ez idáig várni kellett. A feladatra Baán István, a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola tanára, bizantinológus vállalkozott.

Amitől szebb lehetne a világ

Ökumenikus diákfilmszemle

 

A Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Irodája, a Károli Gáspár Református Egyetem, a Katolikus Pedagógiai, Szervezési és Továbbképzési Intézet, valamint a budapesti Piarista Gimnázium a katolikus, a református és az evangélikus általános és középiskolák diákjai számára meghirdeti a harmadik országos filmszemléjét.

 

Két korcsoport indulhat a díjakért: várják az 5–8. évfolyamon és a 9–13. évfolyamon tanulók filmjeit. Egy alkotó vagy alkotócsoport legfeljebb három filmmel pályázhat, egy iskolából több csoport is indulhat.

Enyhe telek, hideg telek

Teremtésvédelem

 

Miközben Észak-Amerikában január első felében rendkívüli sűrű hóeséssel nehezített, zord időjárás tombolt, addig Európában enyhe idők jártak. December második felében Nyugat-Európán ugyan többször végigsöpörtek kemény téli viharok, de Közép-Európába addigra még nem érkezett el az igazi arcát mutató tél. Amíg Kanadában és az USA-ban majd százkilencvenmillió embert érintett a rekordokat döntögető január eleji hideg, addig itthon a rendkívüli meleg miatt kongatták a vészharangot. Az Egyesült Államokban attól tartottak, hogy a hideg délen kárt tehet a narancsültetvényekben és esetleg még az őszi búzában is, hazánkban pedig az idő előtt ébredő természet miatt aggódtak (talán még túl korán) a szakemberek.

Magyar Kurír - Új Ember
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.