Szerzetesek Európában

Az idén kilencszáz éves fennállásáról megemlékező klosterneuburgi apátság január 14-én pódiumbeszélgetést rendezett a következő témában: a szerzetesrendek jelentősége a XXI. századi Európában. „A szerzetesházak, kolostorok a keresztény hit jelei” – mondta Erwin Pröll alsó-ausztriai tartományvezető. A szerzetesrendek számára ezért nagy kihívás, hogy segítsenek Európa keresztény alapjaira építeni a kontinens jövőjét.

Vér és imádság

Főpapok a kijevi erőszakról

 

Isten nevében meg kell állítani a vérontást! – Szvjatoszlav Sevcsuk kijev–halicsi nagyérsek ezzel a felhívással fordult a világhoz, miután az ukrán fővárosban összeütközésre került sor a rendőrség és a kormányellenes tüntetők között. Az erőszak sohasem jelentett utat egy szabad és független állam építéséhez – állapította meg az ukrajnai görögkatolikus egyházi vezető, aki ezekben a drámai órákban tette közzé üzenetét. Elsősorban az ukrán hatóságokhoz fordult felhívásával, s azt kérte, hogy hallgassák meg a lakosságot, és kerüljék el az erőszakot és az elnyomást. A püspökökhöz és a papokhoz szólva hangsúlyozta, hogy őrködjenek a hívek felett a béke evangéliumát hirdetve.

Az egyházért és a szentatyáért

Somorjai Ádám bencés pápai kitüntetése

 

Ferenc pápa megbízásából Dominique Mamberti érsek, a Szentszék államközi kapcsolatainak titkára december 16-án adta át Somorjai Ádám bencésnek, a Vatikáni Államtitkárság munkatársának a Pro Ecclesia et Pon­ti­fice (Az egyházért és a pápáért) kitüntetést. Az elismerést 1888-ban XIII. Leó pápa alapította, és a mai gyakorlat szerint azok kapják, akik a pápa szolgálatában szereztek érdemeket. Somorjai Ádám pannonhalmi bencés tizennyolcadik szolgálati évét kezdte meg a Vatikáni Államtitkárságon.

Kapcsolatban egymással – kapcsolatban Istennel

Koncz András a Háló egyesületről és a közösségépítés új feladatairól

 

Aki tagja bármilyen közösségnek, az tisztában van azzal, hogy tudatos elköteleződés és törődés, az emberi kapcsolatok ápolása szükséges ahhoz, hogy közössége élő legyen. Hazánkban több mint húsz éve működik egy szervezet, amelynek célja, hogy segítse a Kárpát-medencei katolikus közösségeket a kapcsolatépítésben, a növekedésben, a kiteljesedésben. Ez a Háló, hivatalos nevén a Háló Közösségfejlesztő Katolikus Egyesület, amely egy jól ismert, sokszor mégis új kihívásokat támasztó igazságból indul ki: az egyház életének alaptermészete, hogy közösségi.

Őrök mindörökké

Elmélet vagy élet

 

Mára csaknem természetesnek érezzük, hogy akármerre járunk, biztonsági őrökbe botlunk. Pedig nem világos, miért vannak ott. Ők sem tudnak igazán mit kezdeni magukkal, feleslegességük az arcukra van írva. Megesik, hogy kérdezek tőlük valamit, ilyesmiket: „Nem tudja, hogy a kekszeket merre találom?”, vagy: „Az akciós fogkrémből van még?” Általában nem tudnak válaszolni, és azt javasolják, keressek egy eladót (amit nélkülük is ki tudnék találni). De akad köztük olyan is, aki beletanul, és örül, hogy megkérdezik, hogy szükség van rá: „segédeladóként” találja meg a szerepét. Mások a kosarakat szedik össze, és közben a pénztárosokkal viccelődnek. Igyekeznek belesimulni a környezetükbe, a személyzet integráns tagjaivá válni. Nehéz helyzetben vannak, mert valójában nem azok. Egy másik „stílusirányzat” tagjai a vásárló üldözését tekintik feladatuknak, tekintetüket folyamatosan a tarkómon érzem. Ha sort váltok, ők is odébb lépnek, és közben jelentőségteljesen pillantgatnak felém. Még bútorboltban is előfordul, hogy árnyékként követnek, pedig a legkevésbé sem valószínű, hogy egyszer csak váratlanul felkapok majd egy ágyat vagy fotelt, és kitörök vele az utcára.

Lelkinap kismamáknak

– a Szociális Testvérek Társasága szervezésében, Budapesten

 

Valamire várakozni sajátos helyzetet jelent. Más állapotot, mint a hétköznapoké. Amire várok, arról tudok valamit – ezért a várakozás nem egyenlő a váratlan meglepetéssel. Ez a tudás lehet teljes vagy töredékes, lelkesítő vagy szorongató, ám az az egy biztos, hogy bizonytalan. Még nem ment végbe, még nem tudhatom, olyan lesz-e, mint ahogyan gondolom. Csak készülök rá.

 

Nem véletlen, hogy az egyház a legnagyobb ünnepek elé is várakozási időt jelöl ki, amely egyben a felkészülés ideje is. Egyfajta különleges, „szent idő” ez, még nem az elérkezett ünnep, még nem a megvalósulás, csak az előzetes ráhangolódás, az úton lét. Amikor tudjuk, mi felé megyünk. Amikor emberi útjainkat Isten kezébe tesszük, és feltekintünk az ő arcára.

Osztrák kérdőív a család helyzetéről

Több mint harmincezren válaszoltak az osztrák egyházmegyék által közzétett egyszerűsített kérdőívre, amelyet az őszre meghirdetett, a családról szóló szinódus előkészületeként állítottak össze – tájékoztat a Kathpress. Ez jelzi, hogy a hívek mennyire érdeklődnek Ausztriában a család kérdésköre iránt, amelyről októberben, a Vatikánban tárgyalnak a világ püspökei.

Magyar Kurír - Új Ember
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.