„Klever Kaff”

Szerző:

Egy elfelejtett évfordulóra

 

1944 februárjában lesz hetven éve annak, hogy a háborús Anglia sötét hétköznapjait már 1942-től bevilágító alt énekesnő, Kathleen Ferrier – a betegeskedő Astra Desmond helyetteseként – országos híresség lett. Azaz jóval több annál. Mert az 1912-ben, egy lancashire- i igazgató-tanító gyermekeként világra jött lány (civilben sokáig telefonoskisasszony!) szűk tízesztendei, a háború után már Hollandiáig és Amerikáig ívelő pályafutása nem egy hidegen tündöklő díváé volt, hanem a minden porcikájában természetes „Klever Kaff”-é ahogyan önmagát nevezte. Vagyis, a szigetország Okos Katicájáé.

Micimackó és Neil Young

Szerző:

Felszabadító érzés újra és újra végighallgatni Rátóti Zoltán Csodalépés című, 2013- as albumát, többek között azért, mert nyomát sem találni rajta a hazai színészlemezek többségét sújtó kimódoltságnak. Mert hogy is készül az utóbbi? Érdemes művészünk megannyi díj és elismerés birtokában gondol egyet, s úgy dönt, a színpad után a lemezipart is meghódítja. Vállalkozásához szerzőtársakat keres, ám hiába a biztató együttműködés, az énekhang ügyetlen, a dallam édeskésen felszínes, a szöveg pedig az urbánus művészvilág jól elkoptatott közhelyeit járja körbe.

Könyvespolcra: Őrizték a tüzet

Szerző:

„Őrizzük emlékeinket, gyűjtsük össze töredékeinket, nehogy végleg elvesszenek, és ezáltal: üresebb legyen a múlt, szegényebb a jelen és kétesebb a jövő.” Ipolyi Arnold, a XIX. században élt nagyváradi püspök ma is időszerű gondolata akár mottója is lehetne az Új Ember Kiadó Őrizték a tüzet című, napokban megjelent kötetének.

A központi téma a szociális igazságosság

Szerző:

Maradiaga bíboros az egyház megújulásáról

 

Oscar Andres Rodríguez Maradiaga hondurasi bíboros a Frankfurter Allgemeine Zeitung január 31-i számában megjelent interjújában úgy nyilatkozott: a Ferenc pápa által meghirdetett egyházi megújulás a társadalmi igazságosság jegyében történik, őt is ezért hívta meg a szentatya a C8-ként emlegetett bíborosi tanácsba. A főpap elmondta: növekvő veszélynek látja az erősödő monopóliumokat. Arról is beszélt, hogy az egyháznak nem „klerikalizált laikusokra” van szüksége a sekrestyében, hanem meggyőződéses katolikusokra a politika, a gazdaság és a kultúra világában. A szegények melletti állásfoglalásnak a világgazdaság megváltozásához kell vezetnie – fogalmazott Maradiaga bíboros, majd hozzátette: a sokak által magasztalt globalizáció eddig csak a piacok globalizációját jelentette. Szerinte kritikával kell tekintenünk a monopóliumok erősödését, mert a koncentráció világszintű gazdasági hatalmakat hoz létre.

A szenvedés megértéséért

Szerző:

A betegek huszonkettedik világnapja

 

Boldog II. János Pál pápa 1992-ben rendelte el, hogy február 11-e legyen a betegek világnapja. 1858-ban ezen a napon jelent meg a Szűzanya Lourdes-ban az akkor tizennégy éves Soubirous Bernadettnek, majd február 15-én a jelenés helyszínén, a sziklabarlangban forrás fakadt. Lourdes ma a világ egyik legjelentősebb zarándokhelye, ahova évente több százezer ember megy el, sokan gyógyulásért könyörögve. Az ott történt, tudományos módon meg nem magyarázható gyógyulások száma több ezerre tehető. Ahogyan II. János Pál fogalmazott, aki maga is megtapasztalta a szenvedést: a világnap célja, hogy „Isten egész népe kellő figyelmet szenteljen a betegeknek, és elősegítse a szenvedés megértését”.

Megkerült ereklye

Szerző:

van még jó hírünk

 

Megtalálták II. János Pál pápa ellopott ereklyéjét, amelyet január 25-én vittek el a l’Aquila közeli San Pietro della Ienca templomból. Az ereklyéből, amely a lengyel pápa vérével átitatott textil, az egész világon három darab van. Az egyik azért került az abruzzói templomba, mert II. János Pál gyakran járt ott az Appenninekben töltött téli és nyári pihenései során. A textildarab a pápa azon kabátjából származik, amelyet 1981-ben, az ellene elkövetett merénylet során viselt.

Noé apró bárkái

Szerző:

Teremtésvédelem

 

Néhány nappal ezelőtt, február 2-án ünnepeltük nemzetközi jelentőségű, védett vizes területeink világnapját, melynek idén a következő volt a témája: „Együttműködés a mezőgazdasággal a vizes területek védelme érdekében.”

 

A ramsari egyezmény (a nemzetközi jelentőségű vadvizekről, különös tekintettel a vízimadarak élőhelyeire) adja meg a nemzetközi jogi kereteket természeti környezetünk féltett és a bolygó életéhez nélkülözhetetlen, élő kincseinek, „a különösen veszélyeztetett vizes élőhelyeknek” a megőrzéséhez. Az egyezmény szövegét egy iráni kisvárosban, Ramsarban tartott nemzetközi találkozón fogadták el 1971. február 2-án, és 1975. december 21-én lépett hatályba.

 

Magyarországon több mint kétszáznegyvenezer hektáron terülnek el a nemzetközileg is minősített ramsari területek. Negyedrészüket a Balaton teszi ki, amely a téli félévben számít védett területnek. A kilenc kritérium alapján nemzetközi jelentőségűvé nyilvánított, világszerte összesen csaknem kétezer vizes élőhely közül huszonkilenc található Magyarországon.

Magyar Kurír - Új Ember
Powered by  GDPR Cookie Compliance
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.