Magyar Kurír - Új Ember - Oldal 1109 a 2754-ből - Magyarország katolikus hetilapja

Felmutatva

2014-02-14 Szerző: Elmer István

A kisgyermek néz, tekintetünk találkozik a fényképen, már megkülönbözteti egymástól a valóság részleteit, gügyög, emeli a fejét, keze-lába megindul a mozgás, az élet után – élni, élni, a mindenség reményét remélni, olvastam valahol. Ebben a féléves csecsemőben is ezt a végtelen reményt látom, s szépnek és jónak látom. Hogyan is hangzik az anyai dajka-szó? „Nekem nőj nagyra, szentem” – de a hang, amelynek ezt mondania kellene, nincs. Az édesanya nincs. Ám még halálában is óvta, védte, nevelte magzatát, hogy az a világra emelkedhessen. Közben kattog, vadul csattog, kiált, sikolt bennem egy szám: harminchatezer – igen, ennyi! Harminchatezer abortusz a legutóbbi évben. Ennyi halál. „Hétköznapi rutin”, a szerelem „mellékterméke”. Nem bírom! Gondolattal, érzelemmel belekapaszkodom a féléves csecsemőbe. Ebbe a kálváriát jártan született életbe. S az jut eszembe: ez a kicsiny és édesanyja talán a harminchatezerért hozta meg áldozatát: hogy igenis, az élet szép, az élet jó, az élet szent! Olyannyira, hogy az anya halálában is fölemelte az életet.

A kereszt bölcsessége (1Kor 2,6–10)

2014-02-14 Szerző: Szabó Ferenc SJ

Szent Pál a korintusiaknak üdvösségünk titkát, a keresztet hirdette, amely a zsidóknak botrány, a pogányoknak pedig ostobaság volt, és ma is az a nem hívőknek. Nekünk, Krisztus- hívőknek a kereszt a megfeszített Jézusra, egyetlen Üdvözítőnkre utal, ezért Isten erejét és bölcsességét jelképezi.

A mennyország közöttünk

2014-02-14 Szerző: Kajtár Edvárd

Katekézis a liturgiáról

Amikor gyermekkoromban kezdtem megnyílni a templomban végzett szertartásokra, az első emlékeim a liturgikus cselekmények csodálatosságáról beszéltek. Nem tudtam, mi vonz bennük, mi rendít meg, mi suttog hozzám „itt legbelül”. Éreztem, hogy ez több mint esztétikum, s az elsőáldozásra készülve, amikor rádöbbenhettem, hogy Jézus jelen van a liturgiában, és nem is akárhogyan (lásd Sacrosanctum concilium 7. pontja), akkor megértettem azt is, hogy ő az, akit csodálok, aki vonz, aki suttog hozzám.

Damjáni Péter február 21.

2014-02-14 Szerző: Szalontai Anikó

Dante az Isteni színjátékban Assisi Szent Ferenc elődjeként említi Damjáni Szent Pétert. A bencés szerzetes valóban Ferenchez hasonlóan a hit megújulásáért küzdött a meghasonlott középkori itáliai egyházban. Péter Ravennában született 1007 körül. Korán árvaságra jutott, nélkülözésben töltötte ifjúkorát. Később egyik bátyja, Damianus segítette, aki időközben Ravenna főpapja lett. Péter kitűnt a tanulásban, és huszonöt éves korára már híres pármai és ravennai tanárként ismerték.

„Énekeljük és imádjuk…”

2014-02-14 Szerző: Ivancsó István

A bizánci egyház ötödik hangú feltámadási tropárja – mint a többi is – nyolchetente visszatér liturgikus gyakorlatunkban. Így évente legalább hatszor vagy hétszer felidézi, és nem engedi szem elől téveszteni a benne megfogalmazott dogmatikai tanítást. Hiszen az ilyen himnuszok sohasem csupán gyönyörködtetni akarnak, hanem tanítani is. Ebben az énekben – szerkezetének megfelelően – három nagy dogmatikai igazságot vallunk meg.

Lelki cunami

2014-02-152014-02-14 Szerző: Nagy Enikő

Szalézi püspök missziója a Salamon-szigeteken

Nem sokkal a 2007-es földrengés és szökőár után érkezett a Csendes-óceán déli részén fekvő Salamon-szigetekre, ahogy mondja, a világ legvégére. Földünk egyik legelzártabb egyházmegyéjének, Gizo városának püspöke lett. Azóta már újjáépítette a természeti katasztrófában romba dőlt katedrálist, iskolákat és kórházakat alapított, s hogy az elszigetelt közösségeket is elérje, pilótatanfolyamot végzett, szert tett egy kisrepülőgépre, s így járja a környéket, szárazföldön, vízen vagy levegőben, ahogy éppen lehet. Luciano Capelli szalézi püspök a messzi távolból mesélt lapunknak nem mindennapi hivatásáról.

Tíz óra az időeltolódás, nem könnyű megfelelő időt találni a beszélgetésre, de azért egészen jól megy. „Amikor gyerek voltam, pilóta akartam lenni” – kezdi. – „S most püspök vagyok, és pilóta. Hát kell ennél több?” Állítja, a hajó nem ugyanaz, mint a repülő, hiszen több száz méter magasból látni ezt a szigetvilágot, csodálatos. És persze nagy szükség is van rá, máskülönben lehetetlen megközelíteni egyes helyeket. Mivel a katasztrófa után igencsak megnövekedtek a szállítási költségek, Pápua Új-Guineából az egyházmegye is vásárolt egy használt gépet, amellyel teherárut és embereket szállítanak Gizo körül.

Líra

2014-02-14 Szerző: Máté-Tóth András

Parallax

A Hermészhez szóló himnusz szerint a csak imént született isteni sarj egy teknőst talál, amelyet palotájába visz, majd ebből készíti el hangszerét, a lírát. A teknőshöz így szólt a csodálatos hangszer készítője: „ártalmas megigézés ellen légy te varázs-szer / míg élsz, ámde ha meghaltál, légy nagyszerű dalnok.” (Devecseri Gábor fordítása)

A lírának tehát varázsereje van a görög mitológiában. Aki ezt a hangszert pengeti, képes istenek haragját elhárítani, jogos büntetés kiszabása helyett irgalmat nyerni, lakomákon az embert jókedvre deríteni, s megénekelni a szerelmet, a vágyódást, a kedves után sajgó szív minden rezdülését.

Fáradhatatlan szolgálat Krisztusért

2014-02-14 Szerző: Új Ember

Aczél László Zsongor pálos szerzetes halálára

„Akkor megnyílik magától az ég,
S egy pici csillag sétál szembe véled,
S olyan közel jön, szépen mosolyogva,
Hogy azt hiszed: a tenyeredbe hull.

Akkor – magától – szűnik a vihar,
Akkor – magától – minden elcsitul,
Akkor – magától – éled a remény.
Álomfáidnak minden aranyágán
Csak úgy magától – friss gyümölcs terem.
Ez a magától: ez a Kegyelem.”

Reményik Sándor: Kegyelem (részlet)

A költő e szavaival fejezte ki gondolatait Aczél László Zsongor atya, amikor szentelésének és szerzetesi fogadalmainak jubileumát ünnepelte.

Most, amikor Isten akaratát elfogadva szembesülünk azzal a ténnyel, hogy 2014. február 5-én, életének 72. évében, a budapesti pálos kolostorban, a szerzetesrendi testvérek körében szentségekkel megerősítve, hosszú, türelemmel viselt betegség után csendesen az égi hazába költözött, Reményik Sándor versrészletével emlékezünk arra, hogy Isten miképpen működött pálos szerzetespapi életében.