Magyar Kurír - Új Ember - Oldal 1092 a 2757-ből - Magyarország katolikus hetilapja

Letisztulás

2014-03-09 Szerző: Kunszabó Zoltán

Az új evangelizáció útjai

Az Új Jeruzsálem közösség kezdeti tevékenysége nem kis vihart kavart a magyar egyházban. Addig nagyon kevesen próbálkoztak a direkt misszióval, a határozott Krisztusközpontú tanúságtétellel, amely a megtérésre való meghívást is tartalmazza. Volt, akire idegenül hatott a közösségben született karakteres zene, összejöveteleink forró légköre, a lelki adományok (karizmák) használata, vagy az evangélium örömének számos megnyilvánulása, mint például a dicsőítő táncok vagy a zene közben lengetett zászlók látványa. Sokaknak viszont éppen ez a lelkesedés és az új formák nyitottak utat a megújuláshoz és az egyházhoz való csatlakozáshoz.

A spiritualizmus túlzásai

2014-10-202014-03-09 Szerző: Papp Miklós

Erkölcstani mozaikok

Az ember kettős természetéből a biológiát túlhangsúlyozó véglet a naturalizmus, a szellemiséget túlhangsúlyozó másik véglet pedig a spiritualizmus. Míg a spiritualitás alatt a teljes ember (aki testi is) igaz lelkiségét értjük, addig a spiritualizmus olyan szélsőség, mely szinte „testfelejtő”. Ez az ideológia az ember valódi természetének a „szellemiségét” tartja, s képviselői úgy vélik, az ember „liberális nyitottság”, „lezáratlan szabadság”, aki bárhogyan dönthet önmagáról, a test, a történelem, az anyag csupán illúzió. A spiritualizmus számára nem fontos a családfa, a nemzeti hovatartozás, a vallási gyökerek, a népi kultúra, sőt, még a nemi identitás sem. Mindenről dönthetek, holnap lehetek akár más nemű is.

Ítélet és tisztánlátás

2014-10-162014-03-09 Szerző: Nagy Enikő

Bartolomaiosz konstantinápolyi pátriárka Magyarországon

Hivatalos látogatásra hazánkba érkezett a múlt vasárnap Bartolomaiosz ortodox pátriárka, akivel lapzártánk után együttműködési megállapodást írt alá a magyar kormány. A megállapodás Magyarország és a bizánci patriarkátus közötti együttműködés jegyében az egyháznak biztosított jogokat rögzíti. Ilyen megállapodást korábban már aláírtak az orosz, a szerb és a bolgár ortodox egyházakkal. A pátriárkát udvariassági látogatáson fogadta Áder János köztársasági elnök. Bartolomaiosz március 3-án ökológiai kérdésekről tartott előadást a Magyar Tudományos Akadémián, ahol a böjtben különösen aktuális ítélet és tisztánlátás kérdéséről is beszélt.

Bartolomaiosz pátriárka

2014-03-09 Szerző: Rosdy Pál

Bartolomaiosz konstantinápolyi egyetemes pátriárka, a keleti ortodox keresztény egyházak tiszteleti feje, Szent András apostol 270. utóda 1940. február 29-én született a törökországi Imvrosz szigetén. Családi neve Dimitrisz Archondonisz.

Hivatalos látogatás

2014-03-09 Szerző: Magyar Kurír

A hivatalos látogatásra hazánkba érkező Bartolomaiosz konstantinápolyi ortodox pátriárkát itt-tartózkodásának első napján vendégül látták a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai az MKPK székházában, ahol Erdő Péter bíboros köszöntötte az ortodox egyházfőt.

Erdő Péter köszöntő beszédében elmondta, hogy Bartolomaiosz ökumenikus pátriárka tizennégy éve látogatott legutóbb Budapestre, a kereszténység és a magyar állam millenniuma alkalmából. 2000-ben a Szent István-bazilika előtti téren a pátriárka kanonizálta első királyunkat, Szent Istvánt és Szent Hierotheosz püspököt, akik mindketten annak szentelték életüket, hogy a keresztény hitet terjesszék a magyarok között.

Lelkünkben élő történelem

2014-03-09 Szerző: Cser István

Emléktábla Meszlényi Zoltán vértanú püspöknek

A Kistarcsai Kulturális Egyesület szervezésében, az egykori internálótábor emlékfalánál, március 2-án kerámia domborművet avattak a vértanúhalált halt és 2009-ben boldoggá avatott Meszlényi Zoltán püspök emlékére.

Azóta már magasra nőttek a jegenyék. Felkiáltójelként ott sorakoznak az egykori tábor hajdani kőkerítése mentén. Csenevész korukban, frissen zöldülő hajtásaikkal az élet reményét sugározhatták a falak mögött raboskodó internáltak felé, néma tanúi lehettek egy embertelen kor természetellenes körülményeinek.

Meszlényi-emlékmise Esztergomban

2014-03-09 Szerző: Új Ember

Boldog Meszlényi Zoltán vértanú püspök emlékére mutatott be szentmisét Erdő Péter bíboros március elsején az esztergomi bazilikában. A főpásztor homíliájának középpontjában a lelki gyermekség gondolata állt, illetve, hogy mindez minként valósult meg a vértanúk életében. Meszlényi püspök lelki gyermekségét mindenekelőtt egyszerűsége mutatta, ugyan akkor szavai és tettei súlyosak és hitelesek voltak, mert az élete volt mögöttük a fedezet – hangsúlyozta Erdő Péter.

Nemek a lelkipásztorkodásban (II. rész)

2014-03-09 Szerző: Török Csaba

Az Evangélium öröme

Milyenné válik az a keresztény, aki megadja magát a lelki világiasságnak? Hiúvá, hataloméhessé, önzővé. Áthatja őt a „mit kellene tenni” bűne, olyan, mint aki osztogatja az utasításokat, de közben „elveszítjük a kapcsolatot a hívő népünk megszenvedett valóságával” (EG 96). „Aki ebbe a világiasságba esett, magasból és távolról szemlél, visszautasítja a testvérek próféciáját, elutasítja a kérdéseket, állandóan felhánytorgatja mások tévedéseit, és a látszat megszállottja” (EG 97). Ennyire kemény, de ennyire igaz (ön)elemzéssel ritkán találkozunk. Ezek a gondolatai kétségkívül korunk legnagyobb prófétájává avatják Ferenc pápát – aki (mint minden próféta) sokszor éppen az övéi között találkozik meg nem értéssel, elutasítással. De sokszor épp ezek a negatív reakciók mutatják meg, mennyire igaz minden, amit mond.