Imádkozzunk papjainkért!
Az Új Ember március 23-i számában figyeltem fel A mostoha öregek című cikkre.
Írója az idős ember lelki gondjairól és a mai kor papjairól szól, az ő segítségnyújtásukról, még inkább annak elmaradásáról. Zárójelbe tett egy rövid mondatot a leírtakkal kapcsolatban: „Talán vannak kivételek! Jó lenne hírt kapni róluk!”
Igen, vannak kivételek!
Könyvespolc
Cseri Kálmán református tiszteletes könyvének címéről a regényíró Szabó Magda egyik története jutott eszembe. A személyes élményeken alapuló írás a Merszi, Möszjő kötetben jelent meg, az író egy iskolai emlékét idézi fel. Munkácsy Mihály festményét, az Ecce homót nézték meg az osztállyal, majd dolgozat keretében kellett számot adniuk arról, milyen élményekkel gazdagodtak. „Ha nem akarjuk, mondta magyartanárnőnk, nem kell az egész festményről írnunk, elég lesz egy részlete is. (…) Én is teljes elragadtatással vonultam be a múzeumba, a híres kép elé. Sokáig gyanakodva szemléltem, s elborzadva érzékeltem: nem tetszik. Hogy fogok én erről írni? …sorra néztem a festmény különböző figuráit, hátha sikerül találnom közülük valakit, akivel szívesen foglalkoznám. (…) Pilátusról nem szeretnék írni, Jézusról pláne nem, a katonák nem érdekelnek, s a zsidók sem, ott egy néni éppen elájul, azt látni se szeretem. Hanem… Közelebb léptem, és megnyugodtam. Hát hiszen ezen a képen van egy nagyon kedves kutya is! (…) Megtetszett még egy nő is, a kutya közelében, vöröses haja volt, két alsókarja meg két világos csontbuzogány.”
Gyakran felrémlik előttem nagyanyám alakja, amint vasárnap kora reggel készülődik a misére. Ünneplő ruhát ölt, réges-régi imakönyvét kistáskájába teszi, majd megfésüli és kontyba rendezi ősz haját, kendőt köt, jellegzetes mozdulattal elsimítja a ráncokat. Keresztet vet, mormol egy rövid fohászt, és elindul lefelé a kálváriáról a templomba. Merthogy mama háza az egykori előszállási kálvárián épült, hajdan még kereszt is állt ott a közelben, de aztán elbontották. A régiek még emlékeznek, hogy sudár gesztenyefák között vezetett az út a Megfeszítetthez, s gesztenyevirágok illatoztak, amikor nagypénteken a keresztutat járták. Előbb azonban virágvasárnap a templom körül tartották a körmenet, majd a barkaszentelés szép szertartását.
Csak hulljatok virágok, pálmaágak
Csapongjon a piros szárnyú öröm
S higgyétek, hogy Dávid utódja jön
Szabadságszerző győzelmes királynak.
A hatalmas szerelemnek
Megemésztő tüze bánt.
Te lehetsz írja sebemnek
Gyönyörű kis tulipánt!
Csokonai Vitéz Mihály fenti soraival nemcsak a kiskertekbe, de a magyar költészetbe is bevonult a tulipán.
A Kaukázuson túli területeken – Turkesztánban, Afganisztánban, Perzsiában, valamint a kiterjedt Török Birodalomban – voltak honosak e hagymás növény ősi formái, s ezek kései leszármazottai kerültek hazánkba.
Azon az utolsó napon mi történt, már sohasem fogjuk megtudni. Egy amerikai fiatalember szenvedéseinek utolsó stációi rejtve maradnak előttünk. Christopher McCandless Supertrump, ahogy magát nevezte, 1992 áprilisában autóstoppal Alaszkába utazott. Gyalog vágott neki a vadonnak. Négy hónappal később jávorszarvas vadászok fedezték fel oszlásnak indult holttestét.
az indián és a néger
tüzet rakni éppúgy térdel
mint a hargitán a pásztor
számolni ujjain számol
különbség ha van az égen
itt a göncöl jön föl este
fölöttük a dél keresztje
Versciklus a pápának Kányádi Sándortól
Ferenc pápának ajánlotta a Dél keresztje alatt című, spanyolra is lefordított kötetét Kányádi Sándor Kossuth-díjas költő, műfordító, aki egyhetes római látogatása során találkozott a katolikus egyházfővel. A szentendrei papírmerítő műhely lapjaira nyomott, Részegh Botond csíkszeredai grafikusművész által illusztrált könyvet a Szent Péter téren tartott nyilvános meghallgatás során adta át Ferenc pápának a nagy galambfalvai születésű költő.
Dél-amerikai ihletésű költeményekből komponált versciklust tartalmaz a szép kiállítású kötet, amelyből mindössze három példány készült – tudtuk meg Kányádi Sándortól, aki a Római Magyar Akadémia meghívására, az Európai Uniós Nemzetek Kulturális Intézete Egyesülete (EUNIC) szervezte, a költészet világnapja alkalmából tartott felolvasóestre érkezett feleségével az Örök Városba. Rajta kívül még tizenegyen olvasták fel versüket a különféle országokból.