„A szeretetátadás a kulcsszó”

Passió-előadás a kelenföldi Domokos Pál Péter Általános Iskolában

 

A próbát figyeljük. Meglep a gyerekek komolysága, koncentráltsága. Mindenki tudja a szerepét, hogy mikor, ki után következik, és hogy honnét jön be, merre megy ki a színről; nincs sem nevetgélés, sem bizonytalankodás. Gyorsan megfeledkezem róla, hogy gyerekekről van szó, és máris a darabban vagyok, magába szippant a történet. Mintha az elsőtől az utolsó jelenetig minden szereplőt ugyanaz az erő mozgatna az egyszerre megrázó és szükségszerű végkifejletig. Jézus meghal, a gyerekek pedig sorba rendeződnek, felénk fordulnak, és úgy tekintenek ránk, mintha a vesénkbe látnának.

Kell együttélés a házasság előtt?

Felkészülő

 

Rendszeresen tartunk házasságra való felkészítést jegyeseknek. Nem jegyes ok tatásnak hívjuk ezt, mert az „oktatás” kifejezés esetleg taszító is lehet. Igyekszünk nem kioktatni a fiatalokat, hanem együtt gondolkodásra hívjuk meg őket, sok érdekes feladatot adunk nekik, amelyeket vagy egyénileg, vagy párban oldanak meg. Családi életünk tapasztalatait is beleszőjük ezekbe az alkalmakba. Együtt járó párokat és házasokat is várunk a párkapcsolati műhelyünkbe. Az együtt járók és a jegyesek nagy része együtt élő pár. Ezek a tények. Mi próbáljuk azért megemlíteni, hogy lehet máshogy is csinálni. Merünk beszélni arról is, hogy mit jelent tisztán megélni a párkapcsolatot.

Szavakkal verve I.

Felkészülő

 

Kortól, nemtől, iskolai végzettségtől és vallási hovatartozástól függetlenül a szenvedélybeteg kliensek, valamint a segítőkapcsolatot igénybe vevő hozzátartozók (társfüggők) között egyre gyakoribb a szóbeli erőszakot (alkalmanként fizikai erőszakot is) elszenvedők száma, illetve azoké is, akik csak valamikor később vallják be, hogy kapcsolatukban erőszakot szenvedtek el. Mielőtt a kedves olvasó azt gondolná, hogy egy új, reprezentatív kutatás eredményét ismertetem, ki kell hogy ábrándítsam. Szívesen tenném, de nem tudok arról, hogy lenne naprakész és elérhető felmérés ebben a tárgyban. Személyes segítői munkámra, kollégák jelzéseire és szupervíziós tapasztalataimra támaszkodva osztom meg ezt a véleményemet, és vetem fel a bevezető mondat mögött meghúzódó, többszörösen tabunak minősített témát.

Megőrizni emberi arcunkat…

Országjáró

Kaposvári egyházmegye

A történelmi egyházak képviselői az elmúlt napokban számos somogyi intézményben idézték a Bibliát, megáldva, illetve megszentelve az átadott létesítményt, valamint az ott élőket, s a dolgozókat. A fenntartók ugyanis már megbizonyosodtak arról: nagy erő rejlik a kegyelemkérő fohászban, az áldó hatalmak jelenlétében.

 

Imasarok a gyermekotthonban

 

Imasarkot alakítottak ki a balatonboglári Kikötő Gyermekotthon könyvtárában. A néhány négyzetméteres, meghitt „kuckót” – amely alkalmas hely a csöndes imára – Czöndör István evangélikus lelkész, Szabó Levente református lelkész, valamint Várnai László plébános áldotta meg, illetve szentelte fel a gyerekek és a munkatársak jelenlétében.

 

Isten mindenütt jelen van, s az imaszoba hívogat az imádságra. Jézus imádságra buzdít bennünket, s azt kéri, hogy legyünk állhatatosak a keresésben, a zörgetésben és a kérésben – hangsúlyozták az egyházak képviselői, arra is utalva: az imádság a Szentlélek beengedése életünkbe.

„A keresztek összehoztak bennünket”

Zarándokút a Sokoró lankáin

 

Nyúl község a Sokorói-dombság szelíd lankáin terül el Győr és Pannonhalma között. A település, amelyen mintegy négyezren élnek, ezeréves múltra tekint vissza. A szépséges dunántúli táj sok mindenről tudna mesélni. A falu volt királyi birtok, értékes földjeit, szőlőit többször is eladományozták. A község sokat szenvedett az átvonuló seregektől, és mivel Pannonhalmával a támadók gyakorta nem bírtak, a környező településeket dúlták fel, Nyúlt is. A mohácsi vész után a település elnéptelenedett, a magyar és a török földesúr csalogatta vissza az elmenekült lakókat. A nyúliak sokadszor is újrakezdték.

 

A számtalan viszontagság már a múlté. A község épül és szépül. Ám, ami a legfontosabb, a nyúliak közt ma is többen élnek olyanok, akik hisznek az újrakezdésben, abban, hogy építeni és jót tenni érdemes. Szűcs Mihály nyugdíjas biológia és földrajz szakos tanár is közéjük tartozik. Az ő meghívására látogattunk a községbe, ahol tanúi lehettünk annak, hogy a hit és az akarat hegyeket, de legalábbis köveket mozgat. A nagyhéten ugyanis különleges keresztutat adnak át a településen.

A szabadság országában

Férjem, Kakuk György koszovói ENSZ békefenntartó misszióban végzett megbízatásának lejártával 2009 nyarán Kelet-Timorba, Dilibe költöztünk, ami óriási kihívást jelentett. Az akkor éppen második osztályt végzett Janka lányunk és az első évfolyamot befejezett András fiunk ugyanis hallani sem akart arról, hogy még távolabb kerüljünk az otthonunktól, a barátainktól, az akkor már kilencvenéves dédnagyanyánktól, a családunktól.

Hálával és pálmaágakkal Kelet-Timorban

A délkelet-ázsiai országból Új Ember-olvasó honfitársaink küldték el írásaikat

 

A kereszténységet a portugál gyarmatosítók hozták el Kelet- Timorba. A misszionáriusok jó munkát végeztek. Az egymillió lakosú ország mélyen vallásos, és a katolikus egyház bármilyen politikai döntés meghozatalánál megkerülhetetlen. Az egyház kivívta magának a hívek tiszteletét. Az 1975-ben kezdődött indonéz megszállás alatt az egyetlen olyan intézmény volt, amely, ha kellett, diplomáciával, ha kellett, az illegalitásba szorult gerillák segítésével fenntartotta a reményt a kelet-timoriakban.

„Arca ragyogott, mint a Nap” Mt 26,14–27.66

A passió az evangélium legrégebben kikristályosodott szövege. Ez a legfontosabb, a legelső, amit az első keresztények el akartak mondani Krisztusról. A passió ősformáját valószínűleg a jeruzsálemi ősegyház fogalmazta meg még a Krisztus utáni 30-as években. E közösség rendkívül jól ismeri a helyszíneket (Betánia, Betfagé, az Olajfák hegye, Getszemáni-kert, Kedron patak, a főpap háza, Pilátus palotája stb.). Nagyon sok személyt említenek név szerint. Pontosan ismerik tehát az eseményeket, a szereplőket, a helyszíneket. 1941-ben Jeruzsálemben a régészek találtak egy Krisztus korabeli ossariumot (csonttartó ládikót), ezzel a felirattal: „Alexander, Simon fia, Cirenei”. Szinte minden kétséget kizáróan az evangéliumi Cirenei Simon egyik fiának csonttartó ládáját találták meg! Egy apró ponton döbbenetesen igazolódott az evangélium történeti hitelessége. Jézus szenvedéstörténete nem a vért, nem a fizikai kínokat emeli ki. Ezeket szinte inkább zárójelbe teszi. Talán azért is, mert annyira szörnyű volt visszagondolni ezekre. A passió sokkal inkább azt mutatja meg, hogy Jézus a szenvedés poklait győzelmesen járta végig. A kín, a gyűlölet, a halál sötétségében is az ő fénye ragyogott és győzött. Ez egy dicsőséges passió.