Szent Lukácsnak két célja lehetett azzal, hogy ilyen részletesen írta le az emmauszi tanítványok történetét. Az egyik az, hogy felsorakoztasson még két „tanút”, akik látták a feltámadt Jézust. Volt azonban egy másik célja is. Lukács „második generációs” keresztény, aki személyesen sohasem találkozott Jézussal földi élete során. Ezért akart felmutatni három „helyet”, ahol a második, a harmadik, sőt az ezredik generációs keresztények is valóban találkozhatnak a feltámadt Úrral.

Katekézis a liturgiában

A Sacrosanctum concilium kezdetű zsinati dokumentum egyik legmarkánsabb pontja – meglátásom szerint – a 35., amelyben liturgikus cselekményeink és az igehirdetés kapcsolatát fejtik ki a zsinati atyák, négy számozott pontban. A II. vatikáni zsinat az isteni kinyilatkoztatásról azt tanítja, hogy az Úr „szavak és tettek” által tárja fel az embernek önmagát és üdvtervét (Dei Verbum, 2.). Erre az isteni közlésre az ember is „szavakkal és tettekkel” válaszol (e kettő egysége a hit), s e kölcsönös „szavak és tettek” útján megvalósuló párbeszédnek engedelmeskedik a liturgia is.

Görögkatolikus egyházunkban nemcsak november 8-án emlékezünk meg a szent angyalokról, hanem minden hétfőn. Az új hetet Jézus Krisztus feltámadásának napján kezdjük, vagyis vasárnap. Tesszük ezt az evangéliumi beszámoló alapján: az asszonyok „szombat elmúltával (…), a hét első napján kora reggel, napfelkeltekor kimentek a sírhoz” (Mk 16,1–2), és látták, hogy üres, mert Jézus feltámadt. Milyen jó, hogy ezt követően tüstént a menynyei erőket hívjuk segítségül az egész előttünk álló hét napjaira!

Anglia 1534-ig katolikus ország volt. A parlament ekkor fogadta el a törvényt a királyi szupremáciáról (főhatalomról), amelyet VIII. Henrik 1531-ben már önhatalmúlag magára ruházott. Eleinte ez a hittételek értelmezésének, a liturgia szabályozásának jogát, illetve az egyházi jövedelmek és birtokok, kolostorok tulajdonjogát érintette. Ám a parlament döntése után a királyt illette immár az egyházi törvénykezés, a hittételek megfogalmazásának és az eretnekek üldözésének joga is.