Ötvenéves a Nemzetközi Teológiai Bizottság

A római Lateráni Egyetemen november 28-án tudományos konferencia keretében emlékeztek meg arról, hogy VI. Pál pápa 1969. április 11-én létrehozta a Nemzetközi Teológiai Bizottságot. A Magyar Katolikus Egyházat Dolhai Lajos professzor, a bizottság jelenlegi magyar tagja képviselte az eseményen. A konferencia és az ünnepség résztvevőit Ferenc pápa november 29-én az Apostoli Palotában fogadta.

Az eucharisztikus kongresszus alapdokumentumáról

Magyar nyelven is megjelent a 2020-as budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus teológiai alapdokumentuma. Olasz fordítását már tavaly júniusban jóváhagyták Rómában, és november 9-én Erdő Péter bíboros, prímás hivatalosan is bemutatta az Örök Városban az eucharisztikus kongresszusok nemzeti delegátusainak. Mint minden könyvnek, ennek is megvan a maga sajátos keletkezéstörténete.

Az eucharisztikus kongresszusok célja

A helyi, a nemzeti és a nemzetközi eucharisztikus kongresszusok közel százötven éves hagyományra visszatekintő egyházi ünnepségsorozatok, amelyek középpontjában az Oltáriszentségben jelen lévő Krisztus áll. Őt ünnepeljük a szentmiséken, a körmeneteken, a szentségimádásokon, sőt még katekézisek, tanúságtételek és különböző kulturális rendezvények keretében is.

Szinódus a családjainkért

A Szentírás vasárnapján koncelebrált Eucharisztiával kezdődik a rendkívüli püspöki szinódus Rómában. Témája: „A családdal kapcsolatos lelkipásztori kihívások az evangelizáció összefüggésében.” A tanácskozás meghirdetését örömmel fogadta a világegyház, és figyelemmel kíséri a nagy jelentőségű eseményt. Sajnos akadnak olyanok, akik csak azt várják ettől a három héten át ülésező és csupán javaslati joggal rendelkező testülettől, hogy az egyház engedje meg végre az elváltak és polgárilag újraházasodottak áldozását. Nyilvánvaló, hogy ez is szerepel majd a szinódus által megvitatott témák között, de püspökeink tanácskozó közössége ennél alapvetőbb kérdésekre is választ akar adni. Ferenc pápa a helyi egyházakat képviselő püspökökkel a keresztény család jelenlegi helyzetéről kíván tárgyalni, valamint jól átgondolt lelkipásztori intézkedéseket szeretne hozni a család intézményének „megmentése” érdekében.

Védelmez minden bajtól

Ferenc pápa kérése: hangozzék el Szent József neve a misén

 

Ferenc pápa kérésére az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció 2013. május 1-jén kelt dekrétumában elrendelte, hogy a Római Misekönyv II., III., és IV. eucharisztikus imádságában a Boldogságos Szűz Mária nevének említése után jegyesének, Szent Józsefnek a neve is hangozzék el.

 

Sokan megkérdezték már tőlem, hogy a szentmise legfontosabb imádságában miért csak Mária jegyeseként említjük Szent Józsefet. A magyar ember számára ez a megnevezés arra utal, hogy Mária még nem volt József felesége. Ez pedig sokak számára zavaró, hiszen Szent József a Szent Családban úgy jelenik meg előttünk, mint Jézus nevelőapja, Szűz Mária pedig mint édesanya.

A Mária-tisztelet hónapja

A „legszebb hónapban” a loretói litánia éneklése-imádkozása által egyházunkban minden este köszöntjük a megváltó Jézus édesanyját. Ebben a hónapban különösen is megmutatkozik katolikus kereszténységünk egyik sajátossága: a bensőséges Mária-tisztelet. Elszomorító, hogy napjainkban számos egyházközségben már elmaradnak a májusi ájtatosságok, de főképpen az negatív fejlemény, hogy nagyon sok katolikus lelkében meggyengült a Szűzanya tisztelete és szeretete. Találóan fogalmazta meg ezt a tényt Sík Sándor: „Szűz Máriás magyaroknak kopott unokái” lettünk.