Cuthbert Mayne és harminckilenc társa május 4.

Az anglikán egyház tanítását a gyakorlatban nem Henrik, hanem az akkoriban Angliába menekült német reformátorok, illetve a Luther és Melanchthon tanácsait követő Thomas Cranmer dolgozta ki. 1534 végén egy újabb törvény felségárulásnak minősítette a királyi szupremácia tagadását, 1536-tól pedig büntetés terhe mellett kötelezővé tették a király főhatalmára vonatkozó eskütételt minden királyi, egyházi tisztségviselő és akadémikus számára. Az Angliában uralkodó Róma-ellenes közvélemény kedvezett egy nemzeti egyház kialakításának. A papság, kevés kivétellel, nem mert síkra szállni hite mellett. A lakosság egészét tekintve ugyanakkor Henriknek nem sikerült megszüntetnie a vallási megosztottságot.


I. Erzsébet 1559-ben lett az angliai egyház feje, és türelmes politikájával, kompromisszumos megoldásokkal eleinte próbálta kibékíteni a két felet. A papoknak továbbra is fel kellett esküdniük az uralkodóra, különben tisztségüket veszítették volna, ám Erzsébet engedélyezte a katolikusok zártkörű vallásgyakorlását. A helyzet akkor mérgesedett el, amikor V. Piusz trónbitorlónak nyilvánította Erzsébetet, és kiközösítette. Ettől kezdve minden katolikus potenciális felségáruló lett. Angliának végzetesen megromlott a viszonya politikai ellenfeleivel, a katolikus Spanyolországgal és Franciaországgal is, így az anglikán vallás még azokban is összefonódott a nacionalizmussal, akik nem voltak szélsőségesek.

 

Az angliai katolikusüldözés erőszakos, sok áldozatot követelő időszaka a XVII. század végéig tartott. VIII. Henrik idejében ötven, Erzsébet alatt száznyolcvankilenc, I. Jakab uralkodása során huszonhét, I. Károly királysága alatt huszonnégy, a polgárháborúban két, II. Károly idejében pedig huszonöt katolikus vértanúról tudunk. A vád minden alkalommal felségárulás volt.

 

1970-ben VI. Pál negyven vértanút szentté avatott. Cuthbert Mayne 1544 körül született. Eredetileg anglikán lelkésznek készült, és a családja remélte, hogy megörökli majd nagybátyja parókiáját. Oxfordban tanult teológiát. Itt ismerkedett meg katolikusokkal – többek között a szintén vártanúságot szenvedett Campion Ödön jezsuitával, aki az angliai katolikus misszió egyik vezéralakja volt. Mayne az ő hatásukra tért át a katolikus hitre. Douai-ben (ma Franciaország) szentelték pappá 1575-ben – ő volt az első Angliában született katolikus pap, aki nem a szigetországban végezte tanulmányait. Néhány év múlva visszaküldték hazájába, hogy részt vegyen a misszióban. 1577-ben házkutatást tartottak nála, melynek során egy vallásos cikket, egy misekönyvet és egy kelyhet találtak nála, illetve egy katolikus jelképpel díszített medált. Launcestonban raboskodott. Ötrendbeli árulással vádolták, és halálra ítélték.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.