Gondolatok három „rendhagyó” könyvről

Két kötetet tartok a kezemben, a harmadik a közeljövőben jelenik meg. Szerzője Deák András muzeológus. Az első kötet Kopernikusz leányához a hitről címmel jelent meg. Beer Miklós püspök a kötet előszavában így ír: „Egyházunk bölcs tanítómesterként őrködik az örök isteni igazságok felett, de bátorít az új formák keresésére. Deák András is erre vállalkozott, hogy hitünk csodálatos világát új kifejezésekkel, új látásmódban fogalmazza át. Teszi ezt azzal a nagy szívvel és rajongó szeretettel, amellyel Isten titkai felé fordul, és amellyel a rábízottakért felelősnek érzi és tudja magát… Szívből-szeretettel ajánlom ezt az írást mindazoknak, akikben van bátorság és kellő alázat, hogy a titkok útján járjanak.” A további kötetek a Kopernikusz leányához az emberről és a Kopernikusz leányához az Istenről címet viselik. Levélformában írt könyvek ezek, s címzettjük Borca, a szerző leánya. De miért Kopernikusz? Miféle kopernikuszi fordulatra utal a szerző?

Borca mosolygós, huszonnégy éves lány, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem vallástörténeti szakára jár. Korábban németből szerzett alapszakos diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Érdekli a keleti világ, annak kultúrája, vallása. Ez persze nem jelent szembefordulást a nyugati kultúrával, a kereszténységgel. Megkérdem tőle, tudja-e, mi indította édesapját néhány évvel ezelőtt a levélkönyvek megírására?

„Tizennyolc éves koromban sclerosis multiplex betegséget diagnosztizáltak nálam. Édesapámat nyilván már korábban foglalkoztatták leírt gondolatai, de amikor kiderült a betegségem, nagyot fordult vele a világ – nagyobbat, mint velem.”

Húszéves a Katolikus Karitász szenvedélybeteg-segítő szolgálata

Jézus ránk bízta a feladatot, hogy irgalmasan segítő kezet nyújtsunk a szenvedőknek – az éhezőknek, a szomjazóknak, a szegényeknek, a kitaszítottaknak, a betegeknek, a fogságban sínylődőknek. E küldetés részeként a Katolikus Karitász húsz éve elindította RÉV Szenvedélybeteg- segítő Szolgálatát, hiszen a függőség: betegség és rabság. Márton Andreával, a budapesti RÉV-szolgálat vezetőjével beszélgettünk a szenvedélybeteg- ellátás múltjáról és jelenéről.

– A rendszerváltást követően a Katolikus Karitász újjáalakulását a német karitász segítette. Az 1992-ben indult hétéves német–magyar projekt keretében a karitász szakemberei, munkatársai választhattak, intézményi szinten miben kérnek támogatást, és úgy látták, a szenvedélybetegek ellátása az a terület, ahol Magyarországon nagyon sok a hiányosság. A RÉV-szolgálat a Németországban működő pszichoszociális tanácsadó- és kezelőhelyek mintájára, illetve azok magyarországi adaptációjával alakult ki.

II. János Pál és XXIII. János pápák szentté avatására készülve arra kértük Balog Zoltán minisztert, hogy ossza meg velünk a katolikus egyházfőkkel, az életszentséggel és a mennyországgal kapcsolatos gondolatait.