Egy könyvtár az egyház és a haza szolgálatában

Elsőként az intézményt fenntartó egyházkerületet képviselő Ábrám Tibor, a Tiszáninneni Református Egyházkerület főgondnoka mondta el ünnepi köszöntőjét. A könyvtár rendeltetésére utalva rámutatott, hogy egy olyan élő közösségi teret újítottak fel, ahol a „vedd és olvasd” felszólításnak a kollégiumi hallgatók és az érdeklődők eleget tehetnek. A költségek jelentős részét az biztosította, hogy Magyarország kormánya a felújításhoz száztizenhatmillió forintos támogatást nyújtott. Halász János, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára hangsúlyozta, hogy a Sárospataki Református Nagykönyvtár identitásunk része és alkotója. A közel öt évszázados pataki oktatást a magyar kultúra igazi “„fellegváraként” említette, és utalt rá, hogy az innen indult peregrinus diákok külföldi tartózkodásuk alatt vásárolt könyvekkel gazdagították szeretett alma materüket.

 

 Hörcsik Richárd országgyűlési képviselő, teológiai professzor, Sárospatak történetének kutatója örömmel hívta fel a figyelmet, hogy a könyvtárban végrehajtott rekonstrukció mellett a Bodrog-parti Athénnak is nevezett városban más komoly kulturális fejlesztések is zajlanak. Folyamatban van az Árpád-házi Szent Erzsébet plébániatemplom teljes körű felújítása, és nemsokára elkészül az I. Rákóczi György pár éve feltárt ágyúöntő műhelyét bemutató pavilon megépítése is. Kovács Ágnes kollégiumi főépítész vetített képes előadáson láttatta a felújításban szerepet vállaló szakemberek gondos munkáját, és ismertette a Sárospataki Református Kollégium legreprezentatívabb helyiségének, a Nagykönyvtár dísztermének restaurálási lépéseit.
A dísztermet a magyar klasszicista építészet kiemelkedő alakja, Pollack Mihály (1773–1855) tervezte. A kétszintes helyiséget Bibó István, a reformkori művészettörténet elismert kutatója joggal nevezte Pollack egyik legvonzóbb művének. A méltóságteljes térélményt meghatározza az ókori görög építészetből átvett dór oszlop alkalmazása és az éppen száznyolcvan éve, 1834-ben Linzbauer József kassai művész által készített, illuzórikus mennyezetfestés egyedülálló látványa.


Az elmúlt hónapokban végzett kutatómunka gyümölcse a karzati szint festményeinél figyelhető meg. Az eredeti festést többrétegű átfestés takarta, amelyről a felesleget eltávolították, ezáltal az ablakok közötti szalagmotívum újra a száznyolcvan évvel ezelőtti formájában látható. Az intarziás padló csillagdíszei, ezek a 242 négyzetméteren megjelenő szimbólumok mutatják, hogy a reformkori alkotók számára mennyire fontos volt a kálvinista identitás jelképe. A főépítész tájékoztatójából kiderült, hogy a felújítás során az eredeti fapadló nyolcvan százalékát sikerült megőrizni és konzerválni. Az igényesen megtervezett, korszerű világítás jól kiemeli a terem értékeit.

 

 A díszterem átadására a Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményének munkatársai kamarakiállítást is készítettek, amely válogatást mutat be az elmúlt évszázadok féltett kincseiből. A tárlókban két vizsolyi bibliát láthatunk: az egyik I. Rákóczi György (1593–1648) erdélyi fejedelemé, a másik Széchy Máriáé (1610–1679) volt. (A magyar főúrnő, többek közt Wesselényi Ferenc feleségének alakját a „Murányi Vénusz” néven őrizte meg az irodalomtörténet.) A Vizsolyi Biblia (más néven Károlyi-Biblia) volt az első teljes, magyar nyelvre lefordított Szentírás. A fordítást Károlyi Gáspár és lelkésztársai végezték, a könyv kinyomtatásában pedig Mantskovits Bálint nyomdász segédkezett.

 

A kiállításon figyelemre méltó helyet foglal el néhány kötet azon százharminchat könyv közül, amelyek 2006-ban tértek haza több évtizedes oroszországi „hadifogságukból”. E könyvek mellett az egyik vitrinben kézzel írt okleveleket helyeztek el.

 

A díszterem közepét egy ovális faasztalra helyezett terítő ékesíti, amelyet 1931-ben a Sárospataki Református Kollégium négy évszázados jubileumára készítettek. A textília közepére a kollégium címerét hímezték.

 

A könyvtár a térség egyik legjelentősebb, a Debreceni Református Kollégium könyvtárához mérhető protestáns gyűjteménye, közel négyszáznegyvenezer kötetet számlál. A látogató a könyvtár állományának több ezer becses, mívesen kötött példányát veheti szemügyre a kollégium „ékszerdobozának” nevezhető díszteremben.

 

A Nagykönyvtár egész évben látogatható, a dísztermi kiállítás pedig ez év végéig várja az érdeklődőket. A Patakra látogatókat több egyházi gyűjtemény is várja: mind a római katolikusok, mind a reformátusok nagy értékű múzeumokat tartanak fenn a városban.

Fotó: Millisits Máté

Sárospatak nevezetes iskolaváros; kollégiumában volt diák – mások mellett – Bessenyei György, Csokonai Vitéz Mihály, Kazinczy Ferenc, Kossuth Lajos és Tompa Mihály; professzorai közül pedig a neves pedagógust, Comeniust, a jeles Kálvin-kutatót, Nagy Barnát, illetve Zoványi Jenő egyháztörténészt érdemes kiemelni.