Placid atya tanúságtétele

Néhány középiskolai osztály diákjai, csapatának cserkészei helyett a Gulag foglyainak, végül egy ország katolikus közösségének lett pedagógusa. Bencés hivatása, kemény tanúságtétele mindnyájunk példájává vált.

Sohasem viselkedik mártírként, pedig nem várt keresztek nehezedtek vállára. Nemcsak a „megszépítő messzeség”, de nagy hite tette képessé arra, hogy Istentől kapott humorérzéke sose hagyja el. Sem a túlélés szabályai szerint élve, sem itthon, a „munkáspapi” mosodában, sem a gyónók szolgálatában.

Az Evangélium öröme

„Az evangelizáció azt jelenti, hogy jelenvalóvá tesszük a világban Isten országát” (EG 176). Ezzel az egyszerű tőmondattal indul az Evangelii gaudium negyedik fejezete, amelynek címe: „Az evangelizáció társadalmi vetülete”. Amennyire egyszerű a fenti mondat, annyira szerteágazó a kihatása, hisz rámutat, hogy az evangelizáció nem absztrakt vallási tevékenység, hanem olyan magvetés, amely szárba szökkenve mindent áthat, átalakít – nem véletlen, hogy Jézus a kovász és a tészta, a só és az étel, a fény és a sötétség hasonlatával írta le Isten országa és a világ viszonyát. A kérügmában közölt krisztusi hit ugyanis nem „magánügy”: nem pusztán annyit hordoz magában, hogy a hívőnek mit kell hinnie.

Hat évre Dobszay Benedeket választotta provinciálisnak a Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány. Az új vezető helyettese Várnai Jakab lett.

Az új provinciális 1975-ben Budapesten született, családjának hetedik gyermekeként. Mostanáig a rendtartomány titkára, ökonómusa, a Szent Angéla Ferences Gimnázium tanára és a Margit körúti ferences plébánia lelkipásztora volt.

Az örmény népírtás török beismerése

Ankarában Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök április 24-én elismerte az első világháborúban történt örmény és szír ortodox tömegmészárlás tényét. A miniszterelnökség hivatalos közleményében az erről való fájó megemlékezést emberi kötelességnek nevezte.

Budapesti tanácskozás a rendkívüli püspöki szinódusról

Ferenc pápa tudatosan újítja és erősíti meg a püspöki szinódus intézményét, amely a főpásztorok közötti kollegialitás, a pápa és a püspökök kapcsolatának megszilárdítását szolgálja – hangsúlyozta Budapesten Lorenzo Baldisseri bíboros, szinódusi főtitkár.

Baldisseri bíboros Bruno Forte érsek – Chieti-Vasto főpásztora, a szinódus különleges titkára – társaságában háromnapos munkalátogatáson tartózkodott Magyarországon. A prímási palotában fogadta őket Erdő Péter bíboros, a szentatya által a család témájában októberre összehívott rendkívüli szinódus főrelátora. Az április 22-i találkozón a magyar közélet és számos katolikus közösség képviselői is részt vettek.

Franciaország

Negyvenkét pap és diakónus, valamint négy apáca startolt április 30-án a XV. egyházi kerékpárverseny rajtvonalától a Franciaország északi részén fekvő Steenvoordében. A La Croix katolikus napilap tudósítása szerint a bajnokság két szakaszból áll: első nap a versenyzők különböző időpontokban indulnak, és az órával versenyezve tesznek meg egy tizenöt kilométeres távot Steenvoorde és Terdeghem város között. A második napon egyszerre rajtolnak, és egymással küzdenek meg. Egy Le Ryveld és Steenvoorde között kijelölt kilenc kilométeres távot hétszer megtéve összesen hatvanhárom kilométert teljesítenek.

„A feltámadás nem egy szép történet örömteli befejezése, sem egy film happy endje” – mondta nagyszerdán, az általános fogadáson a szentatya.
Nem Jézus diadala volt, hanem alázatos győzelme.

Nagycsütörtökön a pápa egy római terápiás központban megmosta nyolc férfi és négy asszony lábát, köztük egy hetvenöt éves líbiai muzulmán férfiét.
A nagypénteki keresztútjárás végén azt mondta: „Nem a gonoszságé az utolsó szó, hanem a szereteté, az irgalomé és a megbocsátásé.”