Magyar Kurír - Új Ember - Oldal 1013 a 2757-ből - Magyarország katolikus hetilapja

Ha egy üzlet beindul…

2014-06-27 Szerző: Új Ember

Interjú Kiss Ulrich jezsuita szerzetessel

– Van kedvence a sikeres hazai vagy külföldi startup vállalkozások között?

– Először zavarba ejtett ez a kérdés. Hogy jövök én ahhoz, hogy rangsoroljam a startupokat? Aztán segített ebben a The Pitch (a startup kultúra bemutatására és ösztönzésére létrehozott internetes oldal – a szerk.) és főszerkesztője, Sepsey Barna, aki interjút készített Somlai-Fischer Ádámmal, a Prezi (világszerte ismert internetes prezentációkészítő szoftver, amelynek jelenleg több mint húszmillió regisztrált felhasználója van – a szerk.) egyik atyjával. Ádám édesapja gimnáziumi osztálytársam volt, s bár mindketten egy másik nemzedékhez tartozunk, a papa megtanított a prezire.

„Nem a siker elérése a cél, hanem a cél elérése a siker”

2014-06-27 Szerző: Baranyai Béla

Tíz éve indult útjára a Management by Jesus szeminárium

Jubileumi szimpóziumot tartott Vállalkozni mindig jó – startup egészen másképp címmel az ÉrMe Üzleti Hálózattal együttműködve a Management by Jesus (MbJ) szeminárium a Párbeszéd Házában, június 20-án. A rendezvényen elsősorban a vállalkozások indításáról és a gyorsan változó piaci környezet kihívásaira adható válaszokról esett szó. Az MbJ szeminárium Kiss Ulrich jezsuita szerzetes, közgazdász kezdeményezésére jött létre. Az alapötletet egy Márk evangéliumára épülő, vállalkozóknak tartott lelkigyakorlat adta. „Egy klasszikus vezetői tréning vagy szakirodalom arról szól, hogy miként vezessük eredményesen munkatársainkat.

Határterületen

2014-06-27 Szerző: Baranyai Béla

Gánóczy Sándor dogmatikaprofesszor
Állati ember – emberi állat című akadémiai székfoglalója

Tanított Párizsban és Münsterben, volt a Würzburgi Egyetem Római Katolikus Teológiai Fakultásának dogmatikaprofeszszora, neves Kálvin-kutató, harminchárom monográfia szerzője. Hosszú évek óta folytat párbeszédet fizikusokkal, biológusokkal és agykutatókkal. Gánóczy Sándor, akit a Magyar Tudományos Akadémia 2013-ban külső tagjává választott, székfoglaló előadásában az ember és az állat között húzódó határvonalat vizsgálta, teológiai és filozófiai szempontból.

„A mélyből Hozzád száll szavam”

2014-06-27 Szerző: Gajdó Ágnes

Nyílt nap a ráckeresztúri drogterápiás otthonban

A település szélén álló, hófehér falú épület messziről kastélynak tűnhet. A simára nyírt pázsit, a rózsakert, a kis kápolna tornya főúri palotára emlékezteti a szemlélőt. Nem véletlen, hogy néhány messze földről érkező turista szívesen kibérelte volna a házat esküvő vagy más rendezvény céljából.

A májusi szikrázó napsütésben még vonzóbb volt a hely, ahová egyre több és több látogató érkezett. Az egyik kisbusz oldalán Tótkomlós, a másikén Mosonmagyaróvár felirat. Többen régi ismerősként, öleléssel üdvözölték egymást, a férfiak mosolyogva ráztak kezet. Az épület előtt fiatalok beszélgettek, néhányan az erdei kápolna előtt üldögéltek magukba mélyedve. A drogterápiás otthon nyílt napjára több mint száz vendég érkezett. Harangocska kondulása jelezte a megnyitó kezdetét. Az épület belső udvarán a résztvevők körbeálltak, majd az otthon munkatársaival és a lakókkal együtt kezdetét vette a reggeli áhítat. Victor István református lelkész köszöntötte az egybegyűlteket, majd együtt, egymás kezét fogva elmondtuk azt a reggeli fohászt, amit az itt lakók minden reggel hasonlóképpen mondanak el: „Istenem, adj lelki békét, hogy elfogadjam, amin változtatni nem tudok, bátorságot, hogy változtassak azon, amin tudok, és bölcsességet, hogy felismerjem a kettő közti különbséget!” Majd felhangzott egy másik, immár énekelt fohász: „A mélyből Hozzád száll szavam, Uram, irgalmazz!”

Szenvedélybeteg-segítő szolgálat a karitásznál

2014-06-27 Szerző: Szalontai Anikó

A Katolikus Karitász húsz éve indította el RÉV Szenvedélybeteg-segítő Szolgálatát. Jelenleg nyolc RÉV-intézmény működik az országban: az első 1994 áprilisában Budapesten nyílt meg, majd 1996-ban Szombathelyen, 1997-ben Székesfehérváron, 1998-ban Egerben, 1999–2000-ben pedig Szekszárdon, Győrött, Debrecenben és Kecskeméten.

„A találkozások embere vagyok”

2014-06-292014-06-27 Szerző: Kiss Péter

Menedzserszemléletű plébános a papi szerep változásairól

Kövesdy Zsolt kunszentmártoni plébánost felfedezte a sajtó, és valami okból a bulvárlapoknak különösen is kedvence lett. Talán mert oly nagy társadalmi aktivitás, ötletgazdagság jellemzi, talán mert jól társalgó ember, aki mindig szívesen elmondja, milyen projektekbe vágott bele, és mert érdekes, eredeti egyéniség. Legutóbb a plébánia drogprevenciós programja és egy házkutatás révén került a lapokba.

– Hogyan jellemezné magát? A plébános, aki mindent felforgat maga körül? Aki tele van ötletekkel, szokatlan módszereket alkalmaz, és sokak életét megváltoztatja? Aki feltűnést kelt, meghökkent, érdekeket sért? Mivel ért egyet, mivel vitatkozna?

– Én egyszerűen csak próbálok normális lenni, józanul gondolkodni. Minden, amit az elmúlt öt-hat évben itt tettem, csupán abból adódott, hogy körülnéztem, és megismerkedtem azzal a sok értékkel, amely ebben a városban van. Olyan erőforrásokkal, amelyekkel élni kell, és mégsem élnek. Ez olyan, mintha lenne egy kincsesládánk, de nem nyitnánk ki. Kunszentmárton mezőgazdasági város, ám a korábban evidens tudáskészlet, amely a földműveléssel, állattartással kapcsolatban általános volt, az elmúlt harminc évben – mint a kunszentmártoni születésű Barna Gábor néprajztudós felhívta rá a figyelmemet – feledésbe merült. Ezt képtelen helyzetnek érzem, és a leromlás biztos útjának. Éljünk az értékeinkkel, fedezzük fel őket újra! Ennek jegyében kezdtem tyúkokat, libákat tartani a plébánián, és tanulgatni, milyen teendők vannak velük kapcsolatban, ezért vettem tojáskeltető gépet.

„Sikerült az állóvizet felkavarnunk”

2014-06-27 Szerző: Kiss Péter

– Legutóbb két kislány lett rosszul a városban herbáltól, kannabisz hatását utánzó szintetikus pszichoaktív szertől. Sajnos heti szinten előfordulnak nálunk efféle esetek – mondja a plébános. – De azt hiszem, semmivel sem vagyunk problémásabbak, mint bármely magyar város. Ami a fogyasztókat illeti, meggyőződésem, hogy a jelenség kriminalizálása nem segít. Már csak azért sem, mert a szerek jelentős része, amelyeket használnak, nem tartozik az üldözött drogok kategóriájába, nincsenek a tiltólistán, nem számít bűncselekménynek a fogyasztásuk és a tartásuk. Kötelességünknek éreztük, hogy lépjünk valamit, ezért vágtunk bele a drogprevenciós programba két munkatársammal, Kovácsné Szabó Katalinnal és Horváth Vivien Gyöngyivel. Úgy gondoljuk, hogy a rizikófaktorok számbavétele, a családok gyakori szétesettségével való szembenézés és az egészséges életre nevelés a feladatunk.

Példabeszéd a talentumokról

2014-06-27 Szerző: Kiss Péter

A plébánián nagy az élet. Gyakran érkezik vagy távozik valaki, egy kissrác pedig éppen nyomtatót szerel szét, a fém alkatrészeket szedi ki belőle. Valaki azzal ajánlotta fel a plébániának a nyomtatót, hogy megjavítható, csak egy kis baja van, de aztán kiderült, hogy nem lehet rajta segíteni. A kertben libák, tyúkok lófrálnak. Mint megtudjuk, a kis hittanosok gyakran megkergetik őket. Zsolt atya hisz abban, hogy tudatformáló ereje van, ha a plébánia állatokat tart. „Persze először egyáltalán nem tudtuk, mit kell kezdeni egy libával, és sokat nevettünk magunkon. Manapság viszont már tésztakészítő alkalmakat is szervezünk, amikor felhasználjuk a tojásokat” – mondja.