A kultúra, ami összeköt
Ausztráliától Dél-Amerikán át az Egyesült Államokig kontinenseken átívelő programot szerveztek Great Hungarian Flashmob (Nagy Magyar Villámcsődület) néven a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából.
Ausztráliától Dél-Amerikán át az Egyesült Államokig kontinenseken átívelő programot szerveztek Great Hungarian Flashmob (Nagy Magyar Villámcsődület) néven a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából.
Van zene, amely felhőket ostromol, van zeneköltő, aki egyenesen az „égből” jött. Ilyen Mozart. Sokszor olvastam, idéztem azt a levelét, melyet halála előtt három hónappal írt szövegkönyve szerzőjének; érezte korai halálát, mégsem lázadt: Előbb végeztem, de az élet mégis szép volt…
Nem csupán a zene mesterei dalolják az élet magasabbrendűségét a világ próbái között. Maga az élet emelkedik minden fölé, s ha csupán átsuhan egy-egy pályaszakaszon, képes örök értékű nyomot hagyni. Bizonyság rá a természet is, például tiszavirágok ellobbanó, felejthetetlen órája (órái a szépnek), de az ösztönös gyöngédség, embert megszégyenítő gondosság, amelyről az állatvilág tanúskodik.
Erkölcstani mozaikok
Napjainkban kétféle végletben gondolkodhatnak az emberek a szabadságról: egyesek azt mondják, „azt csinálok, amit akarok, teljesen szabad vagyok” (abszolút liberalizmus), mások szerint egyáltalán nem vagyunk szabadok, a környezet, a sors, a csillagok állása vagy valamilyen idegen erő mindent eleve eldönt az életünkben (determinizmus). Mit gondoljak hát a szabadságról? Hiszen egyfelől valóban szabadnak érzem magam, másfelől azonban determináltnak.
Fila Béla dogmatikaprofesszor megfogalmazása szerint: „A szabadságunkat behúzták a csőbe.” A csőben lévő ember nem tud úgy mozogni, ahogyan akar. Mozgásának lehetősége behatárolt: csak olyan irányba mozdulhat, amerre a cső engedi. Mégis szabad annyiban, hogy eldöntheti: mozog-e, előre vagy hátra megy-e, illetve milyen módon teszi ezt. A falak közül nem lehet katapultálni, ám a cső vége nyitott. Ezért filozófiai meghatározással élve azt mondjuk: szabadságunk szituált, behatárolt, a teológia pedig „teremtett szabadságról” beszél. Aki szabad akar lenni, annak erről a „csőről” kell gondolkodnia.
Teremtésvédelem
Régóta tudjuk, hogy a környezeti szennyezés nem ismer határokat. Köztudott az is, hogy a teremtett világ védelme érdekében az egyéni cselekedetek mellett szükségesek a közös és kölcsönös érdekből fakadó akciók is. Ezért, valamint a hatásos és hatékony védekezés elérése érdekében is nélkülözhetetlenek a nemzetközi szervezetek és programok. Ideális esetben egy nemzetközi intézmény kellő időben és megfelelő beavatkozással segíthet egy-egy akut, váratlanul fellépő (például egy ipari balesetből származó szennyezés) vagy elhúzódó, krónikus környezeti veszélyeztetés (például az ember által okozott éghajlatváltozás) következményeinek enyhítésében, valamint a további szennyezések előfordulásának csökkentésében.
Beszélgetés Udvardy György püspökkel
Egy évvel ezelőtt vezették be, némelyek szerint kissé gyorsan az önkormányzati – egy idő óta: állami – iskolákban a kötelező, de szabadon választható hit- és erkölcstan, illetve a polgári erkölcstan oktatását. Felmenő rendszerben két osztállyal indult el – az elsőben és az ötödikben – az említett tárgyak tanítása. Egy év elteltével a tapasztalatokról kérdeztük Udvardy György pécsi püspököt, a püspöki konferencia hitoktatásért felelős megbízottját.
– Elsősorban nem a bevezetés gyorsasága okozott gondot, hiszen évekkel korábban szóba került már a hitoktatás elindítása, de nyitva maradt néhány olyan kérdés, amelyek gyakorlati megvalósítása nehézségekbe ütközött. Ezen ügyeket az év során nagyrészt sikerült megoldani.
Pap- és diakónusszentelések
Az esztergomi Bazilikában június 14-én, 10.30 órakor Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érsek pappá szenteli Hodász András, Lakatos Bence, Marton Zoltán László, Szemere István diakónust.
Papságra készülő diakónussá szenteli Lindmayer Miklóst, Szabó-Molnár Bálintot, Egervári Bertalant, valamint állandó diakónussá szenteli Kuzmányi Istvánt, Lovász Pétert és Szoyka Árpád Miklóst.
A Magyar Katolikus Rádió fennállásának jubileumán
Nem hitvallási cikkelyekbe, hanem élettörténetekbe foglalva kell elvinnünk az örömhírt az emberekhez – fogalmazta meg Spányi Antal püspök a Magyar Katolikus Rádió küldetését a tízéves fennállást hírül adó sajtótájékoztatón, június 4-én.
2004 pünkösdjén szólalt meg először a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia által alapított Magyar Katolikus Rádió. A jubileum alkalmából Spányi Antal püspök, vezérigazgató, Radetzky András vezérigazgató-helyettes és Szikora József főszerkesztő részvételével tartott sajtótájékoztatón számoltak be működésük tíz évéről.
Segélyszállítmányok indulnak az árvíz sújtotta térségbe
Hetek óta tízezrek küzdenek az árvízzel és a sárlavinákkal Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és Szerbiában. A halálos áldozatokat is követelő áradás mellett tovább súlyosbította a helyzetet a nagy mennyiségű csapadék, amely a hegyvidéki területeken sárlavinákat okozott, és egész falvakat temetett be. Több tízezer embernek kellett elhagynia otthonát, és még hetekig tartó bizonytalanságban kell élniük.
A Katolikus Karitász munkatársai felvették a kapcsolatot a szerb és a bosnyák testvérszervezetekkel, s a kapott információk alapján május 27-én segélyszállítmányt indítottak Belgrádba, az árvízi koordinációs központba. A teherautón több száz lapát, ezer pár gumikesztyű, valamint nagy mennyiségű kézfertőtlenítő folyadék és fertőtlenítőszer volt, másfél millió forint értékben.