A leghosszabb napon…

Filmek a D-dayről

Minden idők legjobban előkészített, a legrövidebb idő alatt, a legnagyobb haderő bevetésével végrehajtott hadművelete a normandiai partraszállás volt. A hetven évvel ezelőtt történt események megfilmesítése bármikor biztos kasszasikert hozhatott volna, ennek ellenére kevesen vállalkoztak rá. Talán éppen azért, mert hűen visszaadni mindazt, ami a francia partoknál 1944 júniusában történt, meglehetősen nagy kihívást jelent minden filmes alkotónak.

A Cornelius Ryan regényéből készült, A leghosszabb nap című film (1962) – méreteiben legalábbis – méltó volt a megörökített eseményhez. A háromórás mozit öten rendezték, a főbb szerepekben a kor legnagyobb sztárjaival találkozhattak a nézők. Henry Fonda, John Wayne, Sean Connery és Richard Burton mellett számtalan színész igyekezett bemutatni, mi történt azokban a nevezetes napokban. Ryan írása azért is alkalmas volt a megfilmesítésre, mert kisebb, különös epizódokat gyűjtött össze. Érdekes módon ezek a jelenetek – amikor például a német és amerikai katonák annyira bámulják a fejük felett elhúzó repülőket, hogy egyszerűen elsétálnak egymás mellett – jobban megmaradtak a nézőben, mint a történelmi események részletei.

Úrnapja hittel, hálával

Úrnapján hitünk titkát ünnepelve, hálával és virágesővel hódolunk az Oltáriszentség előtt.

„A szeretet erősebb, mint a bűn és a halál: ezt hirdeti a keresztre feszített és feltámadt Krisztus, akinek emlékezetét (anamnézis, memoriale) az Eucharisztiában ünnepeljük. Nem puszta visszaemlékezés ez egy hajdani eseményre, hanem Krisztus halálának és feltámadásának hathatós megjelenítése: az egyház és hívő tagjai – megnyílva a Szentléleknek – részesednek abban a valóságban, amely isteni életüket táplálja.

A hívők Krisztus által és Krisztussal felajánlják magukat élő és szent áldozatként, és így megújulva tanúságot tesznek a bennük kibontakozó isteni életről…
Az Eucharisztia hálaadás: az egyház e hálaadásban, a szentmisében Isten csodatetteit ünnepli, visszaemlékezve az üdvösségtörténet nagy eseményeire.”

(Szabó Ferenc jezsuita szerzetes úrnapi gondolatai az Oltáriszentségről „Az Eucharisztia: hitünk titka” című cikkünkben olvashatók.)

A püspöki kar nyári üléséről

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia június 10. és 11. között tartotta nyári rendes ülését. A vonatkozó állami jogszabályok változásainak megfelelően, illetve összegezve az elmúlt tanév tapasztalatait, a püspökök testülete tárgyalt az országos hitoktatási szabályzat módosításáról. A tervezetet elküldték véleményezésre az egyházmegyékbe. A szabályzat végleges szövegéről várhatóan az őszi ülésen születik döntés.

A tavaszi ülésen hozott döntésnek megfelelően a püspökök áttekintették a cigánypasztoráció országos helyzetét, továbbá a pasztoráció ezen területének hatékonyabb működését elősegítő stratégiai szempontokat fogalmaztak meg, illetve összegezték az ország különböző részein szerzett eddigi pozitív tapasztalatokat. A kérdés továbbra is a konferencia napirendjén marad, az őszi ülésre újabb javaslatokat készítenek elő.

Árvíz Délvidéken

Adományt gyűjt a karitász

Hetek óta tízezrek küzdenek az árvízzel Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és Szerbiában. A halálos áldozatokat is követelő évszázados áradás mellett tovább súlyosbította a helyzetet a nagy mennyiségű csapadék, amely a hegyvidéki területeken sárlavinákat okozott, és egész falvakat temetett be. Több tízezer ember kényszerült arra, hogy elhagyja otthonát, és még hetekig bizonytalanságban kell élniük.

A Katolikus Karitász a szerb és a bosnyák testvérszervezetektől kapott információk alapján május 27-én segélyszállítmányt küldött Belgrádba másfél millió forint értékben.

Egyszer volt, hol nem volt

Nagykovácsiban, Magyarország egyik legtöbb gyermekkel megáldott településén az idei Ünnepi Könyvhét és Gyermekkönyvnapok rendezvényhez kapcsolódóan június 15- én különleges programot szerveztek: Mesekönyv Fesztivált. A hagyományteremtő szándékkal megrendezett program természetesen elsősorban a könyvekről, a gyerekekről és a mesékről szólt, ugyanakkor most „debütált” a Nagykovácsi Mesefalu is.

A harangok nem ismernek határokat

Testvérkapcsolatok az Ipoly két partján

Úgy tartják, ott van a szülőföld határa, ameddig a harang hangja elhallatszik. Ám ha összeölelkeznek a harangok, s találkozik az ég a földdel, akkor otthonra találunk, testvérek és barátok fogadnak. A harangozás megszentelt idő. Ezt a régi igazságot tapasztalhatták meg mindazok, akik május 28-án részt vettek a terényi és az apátújfalui „testvérharanglábak” megáldásán, szentelésén.

A Nógrád megyei Terényt és a felvidéki Apátújfalut, Mikszáth jó palócainak és tót atyafiainak földjét évtizedek óta ápolt testvéri kapcsolat fűzi össze. A terényi székhelyű Arttéka Művészet Határok Nélkül Egyesület vezetésével, valamint a Balassagyarmati Fegyház és Börtön szerepvállalásával hosszú évek álma valósulhatott meg egy országhatárokon átnyúló uniós pályázati együttműködésnek köszönhetően.

Nem térítéssel, hanem vonzással

Ökumenikus kápolna Gyöngyöspusztán

Az egyház nem térítéssel, hanem vonzással növekszik – utaltak Ferenc pápának Az evangélium öröme című buzdítására a pünkösd előtti pénteken Kőkút-Gyöngyöspusztán, ahol ökumenikus kápolnát és egy haranglábat szenteltek. A kétszáztíz ellátott befogadására alkalmas Magas Cédrus Szociális Otthon udvarán álló épület százharminc éve még a Festetics-család kastélyához tartozó, gyakran látogatott imahely volt, ám később asztalosműhely működött a megszentelt falak között. Most viszont visszakapta eredeti funkcióját, hogy kívülről- belülről felújítva vonzza az intézmény lakóit.

Magyar Kurír - Új Ember
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.