Erdély kincsei

Megújult a tekerőpataki templom

Tekerőpatakon Keresztelő Szent János ünnepén, június 24-én Jakubinyi György érsek szentmise keretében ünnepélyesen megáldotta a felújított kétszáznyolcvan éves templomot – tájékoztat a romkat.ro.

Az 1734-ben felszentelt templom rendbehozatala 2008-ra már halaszthatatlanná vált. A bukaresti műemlékvédelem programjában négy épület, két erdélyi – köztük a tekerőpataki templom – és két moldvai műemlék épület felújítása szerepelt. 2005-ben elkészült a már az ablakok szintjéig salétromosodott templomfalak felújítási dokumentációja, ám Bukarestből három évig semmilyen válasz nem érkezett erre – számolt be Csedő István tekerőpataki plébános. Kezdeményezésére – megyei pályázati támogatással – megkezdték a víztelenítést. A templomot nem sokkal ezután felvették az államilag támogatott műemlékek sorába. Ezt követően 2012-ig a műemlékvédelmi minisztérium biztosította a munkálatokhoz szükséges forrást.

A múlt a jövő reménye

Gondolatok a cserkészet történetéről

Az egyes mozgalmak sorsa a történelemben önmagáról beszél. Jó példa erre az a könyv is, amely a közelmúltban jelent meg a több mint százéves múlttal rendelkező Magyar Cserkészszövetségről (MCSSZ). A kötetet olvasva azt tapasztaljuk, hogy nagy szükség idején a Gondviselés mindig küldött a cserkészetnek megfelelő embereket, akik a XX. század radikálisan megváltozott körülményei között is utat mutattak a helyét kereső ifjúságnak. Arra ösztönözték a fiatalokat, hogy Istenre épülő alapon merjék önként vállalni a haza és embertársaik szolgálatát. Nem ezek a vezetők találták ki ezt a teljesen új és sajátságos ifjúsági életformát. Ők csupán nyitott szemmel és szívvel felfigyeltek arra a jelenségre, amelyet egy rendkívül tehetséges és tettre kész, magas rangú nyugdíjazott angol tábornok – akit a dél-afrikai mafekingi helytállásáért hősként ünnepeltek – hozott létre 1907-ben, addigi élettapasztalataira alapozva.

Épüljetek!

Örök igazságaink egyike: a labdarúgáshoz és az építéshez mindenki ért. Az még csak-csak természetes, hogy az életében mérkőzésen sosem járt tévénéző bombabiztosan meg tudja ítélni a tizenegyes jogosságát vagy a lesgyanús helyzetet. De vajon mi alapján alakít ki megfellebbezhetetlen véleményt arról, hogy az épületeink jók-e vagy sem? Ahogy tíz-tizenöt évi komoly felkészülés szükséges ahhoz, hogy a nemzeti címeres mezben pályára léphessen valaki, úgy legalább harminc évet kell megélnie, és megfelelő szakmai tudásra kell szert tennie annak is, aki egy épület megtervezését vállalja. Az 1. Építészeti Nemzeti Szalon Műcsarnokbeli kiállításán több mint száz tervező alkotásait mutatták be a kilenc hatalmas teremben. Jó volt látni, hányféle módon kapcsolódik az építészet a társművészetekhez.

Lourdes-ban elhunyt magyar pap emlékére

Az Olvasó írja

Bátyám, Szűcs Ferenc 1929-ben született Héhalomban. Hatvan évvel ezelőtt, 1954-ben szentelték pappá Vácott. Szolgálatát Gyömrőn kezdte meg, majd Máriabesnyőre került, ahol 1956-ban egy orosz és egy magyar katonai jármű közé sodródva autóbaleset érte. A baleset következményeit húsz éven keresztül viselte türelemmel és alázattal.

Charlie Chaplin vatikáni bélyegen

Charlie Chaplin sétapálcájával, félreismerhetetlen bajuszával és persze történetei egész sorával meghódította a szórakoztatás világát. Filmjeinek nem volt szükségük hangra vagy színekre ahhoz, hogy nyomot hagyjanak a filmművészeten. A Vatikán az idén 125 éve született művész tiszteletére bélyeget adott ki, melyen Chaplin leghíresebb szerepében, Charlot-ként látható.

Tűzfal-csodák

Budapest épül és szépül. Néhány évvel ezelőtt még simán le lehetett volna forgatni benne a világ összes háborús filmjét. S bár most is akad néhány olyan utca, amelyek kiváló díszletei lehetnének egy-egy világégést megjelenítő alkotásnak, a változás szinte mindenütt tetten érhető.

Igazi esélyteremtés

Különleges misszió a szegregációval vádolt nyíregyházi iskolában 

„Te vagy a pap bácsi új csaja?” – kérdezi az egyik kislány. „Nem, én újságíró vagyok!” – válaszolom. „Akkor benne leszünk az újságban?” „Én is benne akarok lenni!” „Meg én is!” És egyszerre mind ott vannak körülöttünk. Legalább annyit kérdeznek, mint én, némelyik már a kezemet fogja, és egyre csak mesélnek. A nyíregyházi Sója Miklós Görögkatolikus Általános Iskolában járunk, ahol a többségében cigányok lakta Huszártelepen élő gyerekek egy részét oktatják. Több mint két éve egy alapítvány pert indított az iskola ellen, mert szerintük ami itt folyik, az szegregáció. A bíróság pedig úgy döntött, szeptemberben nem indulhat első osztály. Ám mivel az ítélet nem jogerős, indul. 

Haszon és felelősség

Keresztény etikai elvek a gazdaságban

Talán nincs még egy olyan terület, ahol a keresztény elvek oly mértékben próbára vannak téve a mindennapok során, mind a gazdaságban. Persze csak akkor, ha egy vállalat irányítója, egy vállalkozás tulajdonosa felvállalja és komolyan veszi azt, hogy életét a krisztusi tanítás vezérli. A következő hetekben az Új Ember hasábjain olyan keresztény vállalkozókat szólaltatunk meg, akik igyekeznek a keresztény etikai elveket összeegyeztetni a sikeres gazdasági tevékenységgel. Sorozatunk első részében Fejes László, az MKB Euroleasing elnök-vezérigazgatója beszél megtéréséről és a keresztény elvek gyakorlati megvalósíthatóságáról.

Magyar Kurír - Új Ember
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.