Erdély kincsei

A restaurálás első három évében a valamikori egyházi iskolaépület felújított nagytermében tartották a szentmiséket. A templom műértékei között kiemelkedő helyet foglal el a három oltár. A Jézus megkeresztelkedését ábrázoló főoltár felső részén, a művészettörténeti ritkaságnak számító medálon Mária és József eljegyzése látható. Az egyik mellékoltár a népét, országát és koronáját a Szűzanyának felajánló Szent Istvánt ábrázolja, a másikon Mária, a világ Királynője szerepel. Híresek a szószék képei is, különösen a magvető székelyt ábrázoló. Említésre méltó a templommal egyidős keresztkút, a templomnál régebbi gótikus kőablak, valamint az eredeti állapotába visszaállított Kolonics-orgona. A hajó, a szentély és a kórus festményei újabb keletűek, a második világháború előtt készültek. A képek közül a legrégebbi Szent Erzsébetet ábrázolja. A háttérben a templom támogatója és a hegyen lévő kápolnát építtető Gáborffy család egyik tagja látható.


A munkálatok hat évig tartottak. A Hargita Megyei Tanács, a gyergyóújfalvi helyi tanács, a közbirtokosság és a Gál Forest vállalkozás mellett a mintegy ezer főt számláló egyházközség híveinek is köszönhető, hogy megvalósulhatott a tetőszerkezet felújítása, az újrafedés, a teljes héjazat cseréje, a toronyszerkezet javítása, a torony újrafestése, a keresztúti képek, a fal- és oltárképek, az oltárok és az orgona restaurálása, a padok felújítása, a fűtés bevezetése, a teljes villanyhálózat cseréje, a csillárok, lámpák készítése, a nyílászárók felújítása, illetve cseréje – számolt be Csedő István plébános.

Egy budapesti országos levéltári adat Gyergyótekerőpatakot Mátyás király idejéből említi a Szent István király védnöksége alá helyezett gótikus fakápolnájával, amelyet 1526-ban a törökök pusztítottak el. 1567-ben a regestrum Tekerőpatak néven jegyzi, negyven kapuval. A Szent István tiszteletére emelt kápolna megsemmisítése után a hívek Gyergyószentmiklósra jártak templomba, ahol külön helyet biztosítottak számukra. 1724-ben a faluban önálló plébánia létesült, de papjuk egy ideig még közös volt Kilyénfalvával.

A Gáborffy család támogatásával 1734-re készült el a templom, melyet Keresztelő Szent János tiszteletére szenteltek fel. Az 1801-es nagy tűzvészkor a falu kétharmada leégett. Ekkor pusztult el a plébánia épülete is, irattárával együtt. Ávéd István plébános feljegyzése szerint az akkori plébános kivitte az Oltáriszentséget a templomból, az ég felé emelte, és ezt mondta: „Uram, ha a mi hajlékainkat elvetted, legalább a tiedet hagyd meg!” És a templom, bár károsodott, de megmaradt. Az akkori felújítás emlékét őrzik a most feltárt felszentelési keresztek.

A Gyergyószentmiklóshoz közel eső, alig ezer lelket számláló egyházközségben sok a gyerek: az általános iskolás tanulók kilencvenen vannak. Ötödik osztálytól a kilyénfalvi gyerekek is Tekerőpatakon tanulnak, ők otthon részesülnek plébániai hitoktatásban. A plébánián három rózsafüzér-társulat működik, falurészenként megszervezve. A visszaszolgáltatott iskolaépületben közösségi terem, a tanítói lakásban a dévai Szent Ferenc Alapítvány délutáni iskolája működik.