Egri platán az év fája

Az egri termálfürdő területén élő platán lett Európában az év fája. A versenyre Bulgária, Csehország, Írország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia nevezett be egy-egy legendás történetű fát. A verseny e különleges fák segítségével szeretné felhívni a figyelmet történelmi és természeti értékeinkre és védelmük fontosságára.

A tavasz jelei

Amikor Andrissal reggel a Kiskunságba érkeztünk, napfényben fürdött a puszta, és a szerte csillogó vadvizekben az ég kékje tükröződött. Bugyit elhagyva az útszéli fákon sordélyok énekeltek, a legelőn szerelemtől megittasodott nyulak kergették egymást, és a fűben ott voltak azok a kitépett szőrcsomók is, amelyek az egymásnak ugró, pofozkodó, a nőstények kegyeiért harcoló kanok lovagi tornáiról tanúskodtak. Nem sokkal később Andris túzokokat vett észre. Nyolc kakas volt együtt, egyikük, talán a napfény hatására, dürögni kezdett. Először csak a farktollait tárta szét, de néhány perc múlva már egy sátorozó, kifordított szárnyú, fehér tollait csábítva mutogató, a dürgés minden pompáját bemutató kakasban gyönyörködhettünk. Mintha csak március lett volna.

Gyerekszáj

Kulcskérdés

Németországban élő unokáimat gyakran elhozták hozzám a szüleik, és én vigyáztam rájuk. Egy alkalommal misére indultam velük, s ahogy bezártam a lakást, veszekedni kezdtek, hogy melyikük viheti a kulcsot. A vitát rövidre zárva azt mondtam nekik: „Egyikőtöknek sem adom oda, a templomban nem kell a kezetekbe kulcs.” Nagy nehezen belenyugodtak. A templomban aztán beültünk a szokásos helyünkre, az első padba. Egyszer csak odahajol hozzám a kisebbik, Sweni, és kezével az előttünk álló Péter-szoborra mutat: „Nézz csak oda! Annak a plébánosnak miért lehet a kezében a kulcs?”

Tamás Jánosné,
Sükösd

Megújult a siroki vár

Van még jó hírünk

Március közepén ismét megnyitja kapuit a felújított siroki vár. A honfoglalás előtti időkig visszanyúló múlttal rendelkező várat 2010 és 2012 között felújították: az alsóvár és a felvezető sziklafolyosó környezetének rekonstrukciója mellett megerősítették a falakat, rendbe hozták a kaput, és felvonóhíd készült a bejárathoz.

Gyászmunka másképp

Fauja Singh, pandzsábi szikh származású brit maratoni futó abbahagyta a versenyzést. Aki nem tudja, ki ő, valószínűleg nem érti, mi ebben a hír. A „turbános tornádónak” is nevezett férfi azonban százegy esztendős, és ami szintén érdekes, versenyszerűen csak nyolcvankilenc éves kora óta fut. A február végén rendezett hongkongi maraton után jelentette be visszavonulását. A Nagy-Britanniában élő szikh futó, akinek védjegyévé vált sáfrányszínű turbánja és hosszú, fehér szakálla, egy óra és harminckét perc alatt tett meg egy tíz kilométeres távot.

Remény a neve

Bálint napján született a budapesti állatkert új kedvence: az elefántbébi. A kiselefánt nem kapott azonnal nevet. Gondozói megvárták, míg anyja engedi őt megvizsgálni, hiszen a névadáshoz még egy elefánt esetében is szükséges tudni, fiú-e vagy lány. A névválasztásba az újszülött rajongóit is bevonták. Interneten lehetett szavazni, s a voksok több mint fele az Indiában elterjedt Asha névre érkezett, amely szanszkrit nyelven annyit jelent: remény.

Az elefántbébi szülei egy európai tenyészprogram keretében érkeztek Budapestre. Assam, az apa 2009-ben, Angele, a mama 2010-ben. Angele vemhességéről tavaly nyár óta tudtak a szakemberek, de a kisborjút csak májusra várták. Asha hetvenöt kilóval és nyolcvanöt centivel jött a világra.

A pletyka mindent túlél

No, nem valamiféle tapintatlan és igencsak felelőtlen híresztelésről van szó, bár gyakran az is ellenáll a mostoha körülményeknek… Hanem a tojásdad levelű cserepes növényről (latin nevén Tradescantia), amelynek szára gyökeret ereszt, s amely kevésbé kedvező viszonyok között is hosszú ideig képes fennmaradni. Akár egy zárt üvegpalackban is elél ötven évig, víz nélkül, gondozás nélkül. Csak fényre tart igényt a fotoszintézishez, amúgy saját ökoszisztémát alakít ki, újrahasznosítja a vizet és a lehulló leveleket is.

Fedezzük fel!

Szent Gergely kápolnája

Az Isten tiszteletére emelt épületek koronként változnak, hiszen a templomokban mindig egy adott népcsoport kultúrája, ízlésvilága, életszemlélete tükröződik. Az évszázadok során emelt szakrális épületek stílusukban különböznek egymástól, éppen ezért különösen érdekes, hogyan néz ki egy mai, modern templom vagy kápolna. Nemcsak az építészeti megoldásokat kísérhetjük figyelemmel, hanem a motivációt is, amely egy újabb felszentelt hely létrehozását megelőzte.

Magyar Kurír - Új Ember
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.