Mozaik

Van még jó hírünk

Mielőtt kitörne a karácsony előtti vásárlási láz, idén is megrendezik a Ne vásárolj semmit! napot. Hazánkban ez lesz immár a harmadik év, hogy november utolsó péntekjén a tudatos fogyasztást zászlajukra tűző szervezetek felhívják a társadalom figyelmét a túlzott vásárlás lelket és környezetet romboló hatásaira. Egy átlagos ember életében persze nemcsak egyetlen nap van egy évben, amikor nem vásárol. Ám e kezdeményezésnek szimbolikus jelentősége van: tudatos megállásra késztet, amikor advent előtt elgondolkodhatunk, mire is van igazán szükségünk.

Az óriáspanda neve a kínai nyelvben nagy medvemacskát jelent. A fekete-fehér színű, leginkább plüssállatra hasonlító jószág azért kaphatta e nevet, mert remekül mászik fára, s a pupillája nem kerek, hanem – akár a macskaféléké – rés alakú. Bambuszmedveként is ismert, hiszen táplálékának kilencvennyolc százalékát a perjefélék családjába tartozó örökzöld növény teszi ki. Egy-egy példány képes akár tíz-húsz kilogramm bambuszt is belakmározni egy nap, s emellett más növények is szerepelnek az étlapján, például a tárnics, a nőszirom vagy a sáfrány.

Léteznek olyan pillanatok a történelemben, amelyek csak egy-egy személynek vagy családnak fontosak. Lehet, hogy emlékezetünk néha cserbenhagy minket, s egyes események nem egészen úgy történtek, ahogyan gondoljuk, mégis jólesik újra és újra elképzelni: hiszen történhetett volna éppen úgy is. Például amikor a bukovinai székelyek lakta József falváról kitelepített, Bácskát, Tolnát, a frontot, a háború poklát és a hosszú ideig tartó orosz hadifogságot megjárt Mészáros Kelemen kézbe fogta elsőszülött gyermekét, a magasba emelte, hálát adva a Teremtőnek, hogy oly sok küzdelem, nyomorúság és szenvedés után egészséges leánygyermekkel ajándékozta meg őt és hitvesét. Kelemen-napon e bátaszéki családra gondolok, s felrémlik előttem magos Déva vára is, ahol a balladai névrokon egészen más okból és cél érdekében fohászkodott, hiszen: „Hit nélkül sem alkotni, sem élni nem lehet.”

A történelem során először a zarándokok számára is láthatóvá teszik a Szent Péter földi maradványaiként tisztelt ereklyét – adta hírül az Osservatore Romano. A csontok nyilvános bemutatására november 24-én kerül sor, Ferenc pápa jelenlétében.

Mindazt, amit Pest és Buda történetéről, a főváros születéséről, nevezetességeiről, legfontosabb természeti kincseiről tudok, Eglesz Dezsőné Ilonka néninek köszönhetem. Harmadik osztályban lett a tanítónk, s vele többször is jártunk Budapesten, felmásztunk a Gellérthegyre, végigsétáltunk a Városligeten, megnéztünk több múzeumot. Délutánonként otthonában is tanított minket, ahol az asztalra kiterítette a Budapest-térképet, s mesélt-mesélt az egykori török fürdőkről, Gül baba türbéjéről, a budai Várról, a fogaskerekűről, az Operáról, a Belváros titkairól. Sokáig úgy emlékeztem, mindezt azért tette, mert egy vetélkedőre készültünk. Nemrég azonban Ilonka néni elmondta, azért foglalkozott annyit velünk, s azért vitt el többször is a fővárosi forgatagba, hogy ne érezzük magunkat kevesebbnek, butábbnak csak azért, mert kis faluban élünk.

Legkedvesebb gyerekkori emlékeim közé tartozik, amikor a városban élő keresztanyám elvitt moziba. Akkoriban ez nagy eseménynek számított, hiszen nálunk, Előszálláson havonta csak néhány filmet vetítettek. A dunaújvárosi filmszínházban az amerikai rajzfilmrendező, Walt Disney 1937-ben készült klasszikusát, a Hófehérkét néztük meg. A történetet jól ismertem, de a vásznon egészen máshogy festett minden, mint ahogy elképzeltem. A bájos arcú Hófehérke, a mókás vagy éppen morcos törpék, a segítőkész állatok elvarázsoltak, de a ronda, bibircsókos banyától nagyon féltem.

Amikor a kerti virágok már csak nyári emlékként élnek bennünk, akkor jön el a hangák ideje. Pasztellárnyalattal vonják be az erkélyládákat és a kerteket. Az Alpok mészkőszikláin honos örökzöld havasi hanga (Erica carnea ‘Altadena’) húspiros virágai tél elejétől egészen tavaszig díszlenek a heverő szárú törpecserjén. Mutatós, aranysárga lombja árnyékban is színesedik, így alkalmas északi fekvésű lakások erkélyládáiban való nevelésre is.

Van még jó hírünk

Tavaly indult útjára a Kárpát-medencei gyerekek honismereti versenye, az Erzsébet- vetélkedő. A hetedik–tizenkettedik osztályos tanulók számára meghirdetett versenyt idén is megrendezik – első fordulójára november 15. és december 15. között kerül sor. A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány szervezte megmérettetés célja, hogy minél több fiatalban felébredjen a vágy hazánk ismert és „rejtőzködő” értékeinek felfedezése iránt. A négyfordulós vetélkedő során az internet segítségével megoldandó szórakoztató feladatok teszik próbára a gyerekek tudását.