Az óriáspandát szinte mindenki ismeri. A veszélyeztetett állatfaj a világ legnagyobb civil természetvédelmi szervezete, a Természetvédelmi Világalap (WWF) jelképe. Néhány éve a franciaországi Boulogne-Billancourt-ban a Föld órája rendezvényén ezerhatszáz, Thaiföldön gyártott pandát állítottak ki figyelemfelhívásként. A bambuszmedve Közép- és Dél-Kínában őshonos, elterjedési területe mindössze ötezer-kilencszáz négyzetkilométer. Körülbelül háromezer példány élhet a vadonban, s több mint negyven pandarezervátum is működik az ázsiai ország területén.
Az állatkertekben élő pandák valamennyien a kínai állam tulajdonában vannak, s a születő bocsaik is. Ebben az évben összesen negyvenkilenc pandabocs született fogságban, közülük negyvenkettő maradt életben. Ez a szám kétszerese a tavalyinak. Az idei év a pandaszületési rekord éve. A szakemberek úgy látják, a tenyésztési technika fejlődésének köszönhetően az egész világon viszonylag nagy számban szaporodtak az óriáspandák. Jelenleg háromszázhetvenhat nagy medvemacska él a világ állatkertjeiben.
Az igazán nagy siker, amellyel új korszak kezdődött a kínai pandavédelmi programban, hogy néhány hete szabadon engedtek egy mesterséges megtermékenyítéssel fogant nőstény óriáspandát. A délnyugat-kínai Szecsuan tartományban lévő Liceping természetvédelmi területre költöztetett állat remélhetőleg szaporodni fog a vadonban. A távlati célok között szerepel az is, hogy minél több fogságban született példányt szoktassanak vissza fajtársai természetes élőhelyére. A most látható eredmények mindenesetre örvendetesek és biztatóak.