Együtt érző szívvel szolgált

 

A teljesség igénye nélkül, hálás szívvel szeretném megemlíteni János atya életének néhány különleges érdemét. Mindenekelőtt azt, hogy állandó készenléttel, együtt érző szívvel szolgálta a betegek és a haldoklók lelki üdvét. Szinte mindennapos vendégként fordult meg a soproni kórházban, a szanatóriumban, valamint az idősek otthonaiban. Mindmáig élnek az emberek szívében gyönyörű szentbeszédei, melyek segítségül szolgáltak a híveknek hétköznapi nehézségeik elviseléséhez. Nem feledkezhetünk meg a hitoktatásról sem, hiszen ez a lelkipásztori tevékenység kifejezetten a szívügye volt. A plébánián egy pincéből kialakított hittanteremben, s később az iskolában is naponta fáradozott az ifjúság tanításáért, neveléséért.


 

Végül, de nem utolsósorban még két fontos célkitűzését kell megemlítenem, melyek létrejöttéért János atya egy alapítványt is létrehozott. Az egyik az óvoda, a másik pedig a templomépítés. Mindkettőt Árpád-házi Szent Margit oltalma alá helyezte. A Szent Margit Óvoda 1992-ben kezdte meg működését. Az előkészítő munkálatok, az építkezés és a fenntartás nem könnyű feladataiban oroszlánrészt vállalt Hetény atya. Csupán egyetlen álma volt még, melynek megvalósulását földi élete során már nem láthatta, de velem együtt örült, valahányszor beszámolhattam neki a templomépítés fejleményeiről. Szüntelenül biztosított imáiról, s a betegségét, földi élete utolsó napjainak testi-lelki küzdelmeit is tudatosan felajánlotta az új templomért. Élő hittel bízunk abban, hogy a Jóisten meghallgatta minden imádságát. Mi sem feledkezünk meg arról, hogy imáinkban hálát adjunk, és megemlékezzünk áldozatos életéről. Lelki üdvéért gyakran fogunk imádkozni a legszentebb áldozat, a szentmise keretében.

 

Engesztelő gyászmiséje november 12-én a soproni Szent Mihály-templomban volt.

 

Uram, adj neki örök nyugodalmat! János atya, nyugodj békében!