Otthonosság a plébánián

A nyitó előadást Kajtár Edvárd, a Magyar Liturgikus és Egyházzenei Intézet vezetője tartotta A Szentírás a liturgiában és a személyes életünkben címmel. Edvárd atya szemléletes módon beszélt arról, hogy milyen szoros a kapcsolat a liturgia és a Biblia között. Az újszövetségi Szentírás számos olyan szöveget tartalmaz, amely kimutathatóan egy, az ősegyházban már létező liturgikus imádság idézete. A hatás azonban fordítva is létezik, hiszen nincs olyan liturgikus cselekmény, amelyben idézetként vagy utalásként ne hangozna el szentírási szöveg.


 

Az előadást követő műhelyeken a résztvevők megismerkedhettek a Szentírás feldolgozásának óvodai és iskolai környezetben alkalmazható lehetőségeivel és egy dramatikus módszerrel, az úgynevezett bibliológgal is. A konferencián két kerekasztal-beszélgetésre is sor került. Az elsőn, amely A szülőségre senki sem tanított címet viselte, katekéták és plébánosok számoltak be arról, miként tudták segíteni az iskoláskorú gyermekek szüleit abban, hogy ők is be tudjanak kapcsolódni a plébánia életébe. Néhány szülő is megosztotta tapasztalatait a résztvevőkkel, s beszélt arról, hogy milyen igényekkel, kérdésekkel érkeztek a katekézisre, és hogyan találták meg a helyüket a plébániájukon. A másik kerekasztal-beszélgetés témája a következő volt: „A plébánia biztos kikötő? Hová vezetjük a ránk bízottakat?” Egy bencés szerzetes és katekéták számoltak be arról, hogyan tudták segíteni egyházközségükben az otthonosság kialakulását.

 

A konferencia második napján a résztvevők megismerkedhettek néhány kateketikai segédeszközzel, és műhelyekben találkozhattak plébániához kötődő polgári egyesületek, vallásközi projektek, illetve egy budapesti plébánián működő „fiatalok a fiatalokért” rendszer képviselőivel. Ennek a napnak a fő témája az együttműködés volt, melyről Kató Csaba diakónus katekéta tartott átfogó előadást Egyedül nem megy – munkatársak keresése és formálása címmel. Az előadó főként saját tapasztalatai alapján mutatta be az együttműködés fontosságát és nehézségeit, de hivatkozott számos biológiai és szociológiai kutatási eredményre is, melyek szintén azt igazolják, hogy az ember csak másokkal együttműködve képes hatékonyan dolgozni.

 

„Az iskola mellett most egy plébánia szolgálatába is bekapcsolódtam – nyilatkozta egy másik résztvevő. – Hogy menynyire otthonos egy plébánia, az elsősorban a vezetőjén, azaz a plébánoson múlik. Ám az előadások hatására megerősödtem abban, hogy mi, katekéták is sokat tehetünk ezért. Segíthetjük a plébánosunkat az otthonosság és az együttműködés megteremtésében.”