Mozaik

Amikor Ferenc pápa annak idején bejelentette, hogy 2015 a megszentelt élet éve lesz, azt mondta: „Olyan férfiakról és nőkről van szó, akik felébreszthetik az embereket, és küldetésükkel a világ minden részére eljuthatnak.” A szerzetesek éve 2014 adventjének első vasárnapjával, november 30-ával kezdődött, és 2016. február 2-án, a megszentelt élet napján ért véget. Ebből az alkalomból az elmúlt évek-évtizedek néhány legendássá vált szerzetesnőjét mutatjuk be. Azokat, akik így vagy úgy, de világhírnévre tettek szert: vagy azért, mert szerzetesnői mivoltukat vállalva, a krisztusi életről példát adva és az evangéliumot hirdetve kerültek be a showbizniszbe, vagy azért, mert a sikerről és a csillogásról lemondva a szerzetesi élet egyszerűsége mellett döntöttek.

A február eleji szinte még tavaszias időt megérezték a madarak is. Búgnak a balkáni gerlék, 2-án kora reggel, még sötétben, házunk tetején, talán valamelyik antennán hangosan énekelt a fekete rigó. Andris fiam ugyanazon a napon a Gellért-hegyen áttelelő barátka hímet hallott énekelni. Amikor a vashídon át a Hajógyári-szigetre értem, a széncinegék „nyitni-kék”-je és a csuszkák trillája fogadott.

Emléktáblát helyeztek el Magyar Ferenc egykori lakóházán – Közel ötven esztendeig, 1951-től 2000-ben bekövetkezett haláláig élt Magyar Ferenc abban a solymári házban, amelynek falára emléktáblát helyeztek el január 29-én helyi civil szervezetek. „Magyar Ferenc személyében az újabb kori magyar katolikus újságírás Nagy Öregjére emlékezünk” – idézte egykori főszerkesztője alakját Kipke Tamás.

Az Üllői út–Ecseri út sarkán álló Szent kereszt-templomban immár hagyományosan kerül sor minden évben a Szent Balázs ünnepéhez legközelebbi vasárnapi szentmisén színészek, bemondók, írók, újságírók jelenlétében a balázs­áldásra. Ilyenkor – idén január 31-én – Kerényi Lajos plébános meghívására Bíró László tábori püspök mutatta be a szentmisét.

Az ember, a gazda megteszi a magáét a jó termés érdekében. Ám tudja, áldás nélkül az ajándékba kapott – és nem önzően birtokba vett! – föld nem adja tisztes bőségét. Kulturális-vallási szokás a termésáldás kérdése? Nyilván van, aki pusztán szokásnak tekinti. Mások azonban istenközeli cselekvésként járják végig az ültetvény négy sarkát, hogy mindenütt elmondjanak egy imát, s az előző év borából csorgassanak a tőkére, azzal hintsék meg, amely az oltáron az Úr vérévé változik.

Betlehemkiállítás a Néprajzi Múzeumban – Assisi Szent Ferenc 1217-től remeteségben élt az umbriai Greccio mellett, de igen szerette a városlakókat is, gyakorta meglátogatta őket, hogy prédikáljon nekik. Isten Szegénykéje 1223 karácsonya előtt ajándékkal lepte meg az embereket. Egy János nevű gazda segítségével jászlat állíttatott fel, mellé szalmát, szamarat és ökröt hozatott, és pásztorokat kért meg arra, hogy elevenítsék fel Jézus születésének szent eseményeit. Greccióban azóta mindennap karácsony van, hiszen a zarándokhellyé vált település olyan pápai kiváltságot kapott, hogy az év bármely szakában bemutathat karácsonyi szentmisét.

A Piarista Rend Magyar Tartománya által meghirdetett borválogatás díjazottjai december 1-jén vehették át a kitüntető oklevelet. A győztes borok az év piarista boraként kerülnek forgalomba. A régi piarista borászati hagyományokat újjáélesztő pályázaton idén a száraz vörösborok versenyeztek. A Molnár Pince Carmenere 2011 és a Canter Borház Cabernet sauvignon 2012 nyerték el a Piarista bor címet.

Az angyalokat sokféleképpen ábrázoljuk. Az ikonok komoly arcú hírnökei, a barokk kor huncut, puttószerű figurái, a szentképek suhogó szárnyú lényei is egyaránt jogot formálnak arra, hogy angyalnak tekintsük, vagy legalábbis annak nevezzük őket.