Lelkiség

Görögkatolikus lelkiség

Bizonyára sok imádkozó emberben felvetődött már a kérdés, szabad-e anyagi dolgokért imádkozni. Jézus egyrészt azt mondja: „Ne aggódjatok megélhetéstek felől” (Mt 6,25), másrészt viszont arra az imádságra is buzdít: „mindennapi kenyerünket add meg nekünk” (Mt 6,11). Mi akkor a valódi helyzet? Azt sem tudjuk, mit kérjünk? Az atyák közül már Órigenész megpróbált választ adni erre a kérdésre azzal, hogy „a Szentlélek imádkozik az imádságainkban”, és ő „felülkér”, mert magasabb szempontból tudja, mi válik javunkra. Szent Ágoston továbbviszi a gondolatot: Istentől kérhetjük mindazokat a dolgokat, amelyeket megengedetten kívánhatunk. A keresztények ezért meg vannak győződve az ilyen kérések helyességéről.

Szerzetesség és liturgia

A szó és a csend mellett komoly, mással nem helyettesíthető szerep jut a testünknek a liturgiában. Pünkösdkor arra kérjük a Szentlelket, hogy gyújtson világot érzékeinknek, hogy egész testünk legyen az ő lakóhelye, munkatársa, eszköze. A liturgia, éppen azáltal, hogy emberi testünkön keresztül elevenedik meg, vezet el bennünket a Megtestesülés misztériumába, amikor a Szentlélek közreműködésével Mária teste válik az üdvösség hordozójává, elválaszthatatlan részesévé.

A Biblia üzenete

Szentháromság vasárnapján Jézus utolsó szavai hangoznak fel az evangéliumban: a mennybe megy, s átadja a missziós parancsot az apostoloknak. Azt olvassuk a perikópában, hogy bár leborulnak a mennybe induló Krisztus előtt – a hódolat és engedelmesség gesztusa ez –, „egyesek még mindig kételkedtek”. Megsejthetjük, hogy mindemögött a végső nagy kérdés áll: miként, mi módon válik teljessé a Jézus által meghirdetett ország? Ő, aki nyilvános működése esztendei során bejárta a városokat és falvakat, hogy hirdesse az ország örömhírét (vö. Mt 9,35), miként viszi végbe mindazt, amit prófétai módon tanított? Az apostolok közül fel is hangzik a mennybemenetel előtt a kérdés: „Uram, mostanában állítod helyre Izrael országát?” (ApCsel 1,6)

Szentháromság vasárnapjával kapcsolatban nagyon sok keresztény ember tanácstalan: nem tudják, miként viszonyuljanak hozzá. S ez talán nem is meglepő, hiszen még a katolikus dogmatika is azt tanítja, hogy a Szentháromság nagy hittitok. Ebből kiindulva sokan úgy gondolják: ha ekkora misztérium, ugyan miért foglalkozzam vele? A figyelmes hívő, aki kicsit is elmélyül a teológiában, olyan elméleti tanításokat kap a Szentháromság személyeivel, egymáshoz való viszonyukkal kapcsolatban, amelyek megnehezítik a megközelítést, a valódi befogadást. Ugyanakkor ez a hittitok az egész keresztény tanítás forrása és végső célja: nagyon mélyen gyökeret vert az életünkben.

A hét szentje

Néri Fülöp népszerű szentünk. Egyházunk vidám, furfangos, nemesen egyszerű példaképeihez tartozik. Kedves alakját sok emberhez hozta közelebb a hazánkban is nagy sikerrel vetített Legyetek jók, ha tudtok életrajzi film.
Fülöp Firenzében született 1515-ben. A kis ,,Pippo buono” volt a család kedvence. Éles eszű, nagy fantáziával és humorral megáldott fiúcska volt. Első iskoláit szülővárosában végezte a domonkosok Szent Márk-konventjében. Ami jó van bennem, azt nekik köszönhetem – vallotta később. 1536-ban már Rómában élt Krisztust követve teljes szegénységben.

Görögkatolikus lelkiség

Bár újabban érzékelhetünk olyan törekvéseket a magyar görögkatolikus egyházban, hogy pünkösd vasárnapján ortodox mintára a Szentháromságot ünnepeljük, majd a rákövetkező hétfőn emlékezünk a Szentlélek eljövetelére, mi mégis megmaradunk a szentírási és történelmi alapok mellett. Világos ugyanis, hogy azt az ünnepet (betakarítás, új kenyér), amelyről a keresztény pünkösd elnevezését kapta, már az Ószövetségben is a pászka ünnepe utáni ötvenedik napon tartották. (A pentekoszté jelentése: ötvenedik.) A keresztény pászka, a húsvét után szintén az ötvenedik napon következik az a nagy ünnep, amely az üdvtörténeti események megünneplésének sorában az egyszerű pünkösd nevet kapta, amely azonban a Szentlélek eljövetelére emlékezteti a keresztényeket.

A liturgia alapelemei

Időnként vita támad arról, hogy az előző lapszámban említett liturgikus könyvek rövidített kiadásai liturgikus könyvnek minősülnek-e, vagyis lehetséges-e ezek használata a liturgiában. Magyar gyakorlatunkat tekintve három ilyen könyvtípus tartozik ide: a kis misekönyv, az egykötetes zsolozsmáskönyv (annak egy még kisebb rövidítése, az egyhetes zsolozsmáskönyv) és az Adoremus. A liturgikus könyvet az illetékes egyházi hatóság liturgikus használatra készíttette el, majd jóváhagyta, vagyis engedélyezte használatát.

A Biblia üzenete

A János-evangélium huszadik fejezetében arról olvasunk, hogy a feltámadt Jézus megjelenik az apostoloknak, rájuk lehelve átadja nekik a Szentlelket, és küldetést ad: „Amint engem küldött az Atya, úgy küldelek én is titeket.” „Vegyétek a Szentlelket! Akinek megbocsátjátok bűneit, bocsánatot nyer, akinek pedig megtartjátok, az bűnben marad.”