Szívünkbe zártuk

II. János Pállal való találkozásaim egy kívánság beteljesülésével kezdődtek. I. János Pál halálakor ugyanis azt mondtam a plébánosomnak, hogy jó lenne, ha a krakkói érsek, Karol Wojtyła lenne a pápa. S lám, így történt.

 

Első lengyelországi útja alkalmával, 1979-ben sikerült kijutnom Częstochowába, ahol a hatalmas tömeggel együtt már hajnal óta vártuk a szentatyát. Beszédéből szinte semmit sem értettem, csak a felkiáltását, hogy „Itthon vagyok, itthon vagyok”. Kollégám, aki beszélt lengyelül, kérdésemre, hogy miért tapsolnak megállás nélkül az emberek, ezt válaszolta: szidja a rendszert. Mint annyian, én is többször találkoztam vele csoportos zarándoklatok alkalmával. Egyszer kezet is foghattam vele, s latinul azt kértem tőle, hogy áldja meg az egyházközségemet.

A milánói ediktum öröksége

A milánói ediktum 1700. évfordulóján a keresztény egyházak konferenciát tartottak november 21-én az Emberi Erőforrások Minisztériuma Egyházi, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Államtitkárság szervezésében. Az alábbiakban Bábel Balázs kalocsa–kecskeméti érsek nyitóelőadását olvashatják.

 

Jézus, amikor kelepcét akartak állítani neki: szabad-e adót fizetni a császárnak? – megfogalmazta a szállóigévé lett isteni bölcsességet: adjátok meg a császárnak, ami a császáré, Istennek, ami Istené (Mt 22,21). Tertullianus egyházatya hozzáfűzi a magyarázatot: ezzel Jézus azt is mondta, hogy a császár nem Isten, bár Augustus kora óta annak tartották, valamint azt, hogy a pénzek hordozták a császár képmását, ezért adók formájában meg kell adni neki, ami jár, az ember pedig Isten képmása, ezért önmagát kell adnia Teremtőjének.

 

Az első századokban a keresztények igyekeztek mindig lojálisnak mutatkozni a hatalommal szemben (Diognétosznak írt levél), csupán ha hitük miatt kerültek lelkiismereti konfliktusba, akkor tagadták meg az engedelmességet, és vállalták az üldöztetést. Úgy tűnt, hogy a Krisztus által hozott megváltás nem elég hatékony. Ebbe kapaszkodott bele Kelszosz, a keresztények nagy ellenfele, és azt a vádat fogalmazta meg: ha Krisztus igazi szabadulást akart volna hozni, akkor államot kellett volna alapítania, politikailag kellett volna biztosítania a szabadságot. Erre a kifogásra Órigenész adta meg a keresztények válaszát: ha Krisztus államot alapított volna, tudomásul kellett volna vennie saját határait, s ekkor kevesek javát szolgálta volna. Ha pedig megpróbált volna terjeszkedni, akkor erőszakhoz kellett volna folyamodnia, olyan lett volna, mint a többi állam. Az irigy szomszédok is fenyegették volna a határait. Ezért az állam csak kevesek számára lenne megoldás, neki olyan társaságot kellett alapítania, amely mindenütt fenn tud maradni, meg kellett alkotni az együttélésnek azt a módját, az igazságnak és a szabadságnak azt a terét, amely nincs kötve semmilyen államrendhez sem. Ezért kellett egyházat alapítania, ahogyan tette.

„Szegények mindig lesznek veletek”

A jelenlegi gazdasági világhelyzet miatt sokat, alighanem túlságosan is sokat beszélünk a pénzről, az anyagi szempontokról. Ettől a jelenségtől a hívő keresztény sem függetlenítheti magát teljesen. Az ember testből és lélekből áll, ezért lelki szükségletei mellett a testieket is figyelembe kell vennie, ki kell elégítenie. A gazdasági élet mindenekelőtt a testi szükségletek javát szolgálja. Maga Jézus sem zárkózott el a pénz használatától; úgy viszonyult hozzá, hogy „meg kell adni a császárnak, ami a császáré”. Megváltónk azt is fontosnak tartotta, hogy kenyérkereső munkát végezzünk, hiszen „a mennyei Atya is szüntelenül munkálkodik”. Ám arra is intett, hogy e világ fiaival ellentétben ne aggodalmaskodjunk, mert azzal nem javul a gazdasági helyzetünk – a lelkünk pedig belebetegedik. A hegyi beszédben Jézus azt mondja: „…jól tudja a ti mennyei Atyátok, mire van szükségetek. (…) Elég a napnak a maga baja.”

Közönségből közösséggé válni

Szentháromság vasárnapjával kapcsolatban nagyon sok keresztény ember tanácstalan: nem tudják, miként viszonyuljanak hozzá. S ez talán nem is meglepő, hiszen még a katolikus dogmatika is azt tanítja, hogy a Szentháromság nagy hittitok. Ebből kiindulva sokan úgy gondolják: ha ekkora misztérium, ugyan miért foglalkozzam vele? A figyelmes hívő, aki kicsit is elmélyül a teológiában, olyan elméleti tanításokat kap a Szentháromság személyeivel, egymáshoz való viszonyukkal kapcsolatban, amelyek megnehezítik a megközelítést, a valódi befogadást. Ugyanakkor ez a hittitok az egész keresztény tanítás forrása és végső célja: nagyon mélyen gyökeret vert az életünkben.

Aki megvall engem az emberek előtt

Az Európai Unióba való belépésünk a kisebbik rossz választása volt. A morális ismer olyan helyzeteket, amikor nem két jó, hanem két rossz között kell választanunk. Ha kívül maradtunk volna az Európai Unión, nagyobb nyomás nehezedhetett volna ránk, és nem lett volna egyszerű átjárásunk a határainkon túli magyarokhoz.

A déli határ egykori hősei

Szent Orbán, a templom védőszentjének ünnepén, május 25- én Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek mondott szentmisét Bácsszőlősön, majd azt követően megáldotta a településen az első világháború áldozatainak emlékére kialakított hősi emlékparkot. A Dél-Alföldön, a szerb határ közelében található, alig négyszázhetven lelket számláló települést 1952-ben szervezték önálló tanyás községgé a bácsalmási szőlők határrészeiből, amely a XIX. század végétől volt lakott, amikor is felparcellázták a homokos területet, és meghonosították ott az alföldi szőlőfajtákat.