Kultúra

Nyújtom kezem: jóságom
önfényben ragyog.

Alig egy hónapja jelent meg a mozik műsorán egy különös film – és vajon meddig marad ott? Mert félő, hogy eddig kevesen látták, akkor meg hamar jön helyette valami más, egy újabb – agyonreklámozott alkotás, amelynek sztárszereplői és rendezője már magánéleti botrányaival is magára vonja (alapos médiamunkával persze) a közfigyelmet.

Emlékkönyv Nagy Gáspárról – A Magyar Napló Kiadó fontos könyvet jelentetett meg Nagy Gáspár költőnk emlékére, Ameddig temetetlen holtak lesznek… címmel.

Világokat varázsolok
amikor akarom
szemem hunyom s belső faláról
elém nyüzsög Nakonxipán
orrom előtt datolya, kókusz
zeppelin forma marcipán –  

Százötven éve született Rudnyánszky Gyula – Endrődi Sándor kortársa volt, meg Szalay Fruzináé, de új érzések iránti fogékonyságával, előszimbolikus hangjával kiemelkedett a XIX. századvég költői közül.

Beszélgetés Szokolay Sándorral – Nagy Gáspárra, a tavaly januárban elhunyt Kossuth-díjas költőre emlékeztek május 3-án szülőföldjén, a Zalaegerszeghez közeli Nagytilajon.

Abban a másik változatban,
a századok közt elveszettben
a szörny haragja változatlan,
György szíve is kérlelhetetlen,

Folyóvíz mellé ültet,
gyümölcsöt dúsan hozni,
tűzbe, toronyba űzet,
hamvadni, harangozni,