Szokolay Sándor Nagy Gáspárról és a közös requiemről – Múlt hét pénteken a Művészetek Palotája Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében – Kocsis Zoltán vezényletével – a Nemzeti Filharmonikus Zenekar, a Nemzeti Énekkar és a Magyar Rádió Gyermekkórusa mutatta be Szokolay Sándor Október végi tiszta lángok című nagyszabású „oratórikus elmélkedését”.
Opus mirabile-díjat kapott a Szent Imre-kiállítás – A Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Bizottsága tizennegyedik alkalommal adta át a szakma egyik legrangosabb kitüntetését, az Opus mirabile-díjat.
Maczkó Mária is fellépett a Szent Margit-templomban – Én vagyok az egyetlen énekes medve – ezzel toppant be a kaposvári antióchiás fiatalok közé Maczkó Mária eMeRTon- és Magyar Örökség-díjas énekművész a legutóbbi, szombati találkozójukon, amit a Szent Margit-templom közelmúltban felújított hittantermében szerveztek. Rumszauer Miklós plébános képekről elmélkedett, az énekes pedig életéről, a dalolás öröméről, közönségéről beszélt, s a tehetségről, amelyet mindannyiunknak kötelessége kamatoztatni.
Elhunyt Marton László szobrászművész (1925-2008) – Valahányszor jártam nála, először mindig azt a kis szobrot kerestem tekintetemmel az egyik szekrény tetején. A Pásztorfiút 1943-ban, tizenhét éves korában mintázta meg. Nyáron, térdig érő klottnadrágban az állatok terelésére szolgáló botra támaszkodik a fiú.
Mézkirálynő a Biblia-kiállításon is – Mézszentelési misére szólt a harang szeptember 20-án a kaposvári székesegyházban. A somogyi megyeszékhelyen második alkalommal rendeztek mézfesztivált, ahol a mézlovagrendek is felvonultak, ám a zselici méhészeknek köszönhetően ekkor zajlott a regionális méhésztalálkozó és konferencia is.
Anyai nagyszüleim a kőbányai római katolikus plébánia házassági anyakönyve II. kötetének 67. lapján szereplő bejegyzés szerint 1886. június 13-án esküdtek egymásnak örök hűséget.
Elképzelte-e már a kedves Olvasó Salomé táncának környezetét? Vajon milyen lehetett az épület, amelyben Keresztelő Szent János sorsát megpecsételték? Talán csak egyszerűen egy nyitott fedélszékes, mestergerendát szabadon hagyó terem lehetett?
A költő és esztergomi művészbarátai emlékének nyújt otthont Szent István városában a megyei önkormányzat levéltárának terme (szeptember 26-ától), ahol az európai és a magyar szellemiség egyik „gyémánt-pontja” ragyog. Magyar Rómának Esztergomot Kárpáti Aurél író, publicista nevezte, aki gimnáziumi éveit ennek a városnak bencés gimnáziumában töltötte, később pedig többször látogatója volt az „előhegyi remete” szerény házának, ahol ma is az autogramfalon olvasható több látogató neve: költőké (köztük Sík Sándoré), íróké, irodalomtörténészeké, festőké.
