„Édes” misszió

Rózsás László, a székesegyház apát-plébánosa homíliájában többek között a méhek kommunikációjáról beszélt, s arról szólt, mily sokat köszönhetnek a méhészek a természetnek, a méheknek. Felvetette azt is: vajon ennek viszonzásául mit ad az ember a természetfelettinek…

A látványos, jó hangulatú rendezvényen részt vett Szabó Zsuzsi, az idei mézkirálynő, fején hatszögletű viaszsejtekkel díszített koronával.
– Kiskunfélegyházán lakunk, s édesapám is méhészkedik – mondta a mézkirálynő, a Szegedi Tudományegyetem hallgatója. – Tizenöt éve a villanyóraszekrényben bukkant rá egy méhrajra. Ma már száz családunk van, és a pörgetésben – ami a leginkább elbűvöl -, az egész família segédkezik. Természetesen én is szeretem a mézet, és rádiós műsoromban, a Méz-percekben próbálom népszerűsíteni a már a Bibliában is emlegetett mennyei eledelt. Jászberényben rendezték meg augusztus elején az országos mézfesztivált, ahol királynőt választottak. Én is megmérettem, és elmondhattam, hogy miért kell(ene) még több mézet fogyasztanunk, hiszen mindössze húsz-harminc, egyes adatok szerint negyven dekagramm mézet fogyaszt egy évben a magyar. Tizenkét lány közül választottak ki. Közönség előtt kellett bemutatkoznom, illetve egyéni beszélgetés várt rám, és azt is tesztelte a bizottság, hogy tudom „eladni” a mézet.
Úgy vélem, az én munkám egyfajta belső PR, ami pozitívan hat a méhészekre, valamint a szakmai rendezvények látogatóira, hiszen reprezentációs feladat is vár rám.

A méhészek szerint kedvező volt az idei év a huszonötezer tonnás mézterméssel, így Magyarország büszkén kihúzhatja magát.
– Igen. Európában a Kárpát- medence országait európai méznagyhatalomként is szokták emlegetni. Igaz, Argentínából és Kínából is szállítanak ide mézet, ám a magyar méz világhírű. Általában öt euróért kel el kilója, de a méhészek mindössze hét-nyolcszáz forintot kapnak érte. A sok közvetítő miatt kerül ki jóval drágábban az országból.

Egy időben mézhamisítástól volt hangos a média. Most nem hallunk erről.
– Azért, mert Magyarországon nem hamisítanak mézet.
Lehet, hogy az Európai Unió ezt (is) honorálta, amikor egy jelentős méhészeti témájú projektet támogatott?
Vélhetően igen, hiszen az ország egyik legjelentősebb mezőgazdasági fejlesztési pályázatán nyert a Magyar Méhészeti Egyesület.

A mézfogyasztók jelentős hányada az akácra esküszik, míg mások a vegyes virágmézet részesítik előnyben, mondván: élettanilag sokkal kedvezőbb a hatása, mivel ebben többféle gyógynövény koncentrálódik. A mézkirálynő melyik mézet kedveli?
– Az akác általában szép színe s áttetsző állaga miatt kedvelt, de szerintem a hársnak sokkal jobb az íze. Főleg annak, amit a somogyi méhlegelőkön gyűjtenek a méhecskék. Szeretem a vaddohányt és a medvehagymamézet is.

Hol debütált mézkirálynőként?
– Inám egy szlovákiai magyarlakta falucska, remek polgármesterrel, ötszáz fős lakossággal, amelyben csak egyetlen a szlovák anyanyelvű. Itt mutatkoztam be először, s nagy élményt jelentett. Voltam Szolnokon, a mézvásáron és méhészkonferencián, Keszthelyen a mézes napokon, de meghívtak Szegedre is, a Móra Ferenc Múzeumban az ősz folyamán a Szentírás éve alkalmából Tejjel-mézzel folyó Kánaán címmel megnyíló bibliai témájú kiállításra is, ahol vélhetően mézkóstolásra csábítom a látogatókat.

S mi lesz az egyetemmel és a rádiózással?
– Folytatom mindkettőt, hiszen a mézkirálynőség csak alkalmi szerepléseket jelent. Tanulom a kereskedelem-marketinget, és teszem a dolgom a kiskunfélegyházi Sirius Rádióban is. Egyebek mellett életmódtanácsokat szerkesztek, a Mézperceket. Harminc-negyven másodperces spotokat készítek a mézről, amelyet sokkal könnyebben feldolgoz a szervezet, mint a répacukrot, tartalmaz vasat, rezet, mangánt, kalciumot, nem hizlal, nem rontja a fogakat, remek immun- és csonterősítő és kiváló vitaminforrás.