Kozmikus harc a lelkekért
Gondolatok a 62. Cannes-i Filmfesztiválról – Május 24-én ér véget a 62. Cannes-i Filmfesztivál, kultúránk egyik nagy összeseménye.
Gondolatok a 62. Cannes-i Filmfesztiválról – Május 24-én ér véget a 62. Cannes-i Filmfesztivál, kultúránk egyik nagy összeseménye.
A keresztény ikonográfia területén a képzőművészek számára az egyik legnagyobb misztériumot Urunk színeváltozása és mennybemenetele jelentette, hiszen túl kellett lépniük a „fizikai lét” ábrázolásán…
A soroksár-újtelepi Fatimai Szűzanya-templomban május 12-én negyedik alkalommal rendeztük meg a Fatimai Szűzanya Magyar Istenes Versek Szavalóversenyt, budapesti általános és középiskolák részvételével, 5-6. osztályos, 7-8. osztályos és középiskolai kategóriákban.
Június elejéig látható a terézvárosi templomban Törley Mária szobrászművész kiállítása. A Szent Pál-teremben kiállított szakrális művek mintegy összekapcsolják a templom örök szentélyét a kolumbáriummal.
Chagall Esztergomban – A modern festészet egyik legkiemelkedőbb alakjaként számon tartott Marc Chagall 1930-ban kezdett el tematikusan foglalkozni a Bibliával, amikor egy kiadó felkérte annak illusztrálására. A következő évben utazott először Palesztinába, így a bibliai helyszíneket, amelyeket korábban csak a képzeletéből ismert, a valóságban is felfedezhette.
Beszélgetés Czakó Gábor íróval – Czakó Gábor Csaba író, képzőművész 1942. szeptember
14-én született Decsen. A pécsi tudományegyetemen jogot végzett. 1972-ig ezen a területen dolgozott, majd különböző hetilapok és folyóiratok szerkesztője lett. 1989-ben alapító főszerkesztője volt az Igen című katolikus -ifjúsági folyóiratnak.
Gondolatok a Mitridatéhoz – A bécsi operai évadot most éppen a kontratenorok uralják. Tudjuk, hogy a Haydn-kisoperákban a Wiener Sängerknaben mutálás előtt álló szoprán hangú srácok énekeltek bizonyos szerepeket; Händel- és Mozart-operákat, miséket szoprán vagy alt hangú férfiénekesek vittek sikerre.
Radnóti nyomában Szegeden – Hogy a Bánom-kert sor és a Bokor utca sarkán álló házzal szemközti – a szegedi nyelvben csak Libalegelőként ismeretes – töltésoldal vagy a tápai rét viruló pipacsai tüntetnek-e a versben? Péter László könyvével kezünkben a költő öt szegedi évének nyomát kutatjuk.