Kultúra

Gondolatok a Magam ura című film kapcsán – Egy fiatal férfi sportcipőt úsztat a hegyi tóban, tájba illő külsejű békát szemlél, erős sodrású hegyi patakon kel át, illetve kitartóan fut a norvég vadonban. Martinnak mindene megvan, amiről első blikkre azt gondoljuk, hogy a magafajta ember vágyhat: kedves feleség, külvárosi családi ház, biztos meló és egy hatéves forma, egészséges fiúgyermek. Ő mégsem elégedett az életével. Ezért időről időre elmegy futni az erdőbe, ahová nem visz magával mást, csak a kék túrazsákját, hálózsákot, pár váltás holmit, telefont fülhallgatóval, és nem utolsósorban cenzúrázatlan, „ki vagyok, ha senki se lát” gondolatait. Ez utóbbiakból válogattunk.

Gondolatszálak A bolygó hollandiról – Itt lenne az ideje, hogy megjelenjen a Budapesti Wagner-napok első albuma és adattára. Idén, a tizedik nyáron vált teljessé a repertoár: A bolygó hollandi bemutatásával immár mind a tíz kanonizált Wagner-zenedráma megszólalt a „kis Bayreuthként” emlegetett budapesti fesztiválon a Művészetek Palotájában. Igaz, kínálatbővítésként a Rienzi koncertszerű előadása is tervben van…

Kiállításon a Mátyás-templom értékei – A sokáig leromlott állapotban szebb időkre váró budavári Nagyboldogasszony-templom, közismertebb nevén a Mátyás-templom, 2013 óta ismét a főváros és Magyarország ékessége. A kilenc évig tartó teljes műemléki rekonstrukció állami segítséggel valósult meg. Idén áprilisban a Budapesti Történeti Múzeumban, illetve a Mátyás-templomban nagyszabású összegző kiállítás nyílt, amelyet Erdő Péter bíboros nyitott meg.

Daniel Kehlmann írói világa – Camus: Közöny, Kafka: A per és még sorolhatnánk a modern irodalom remekműveit, az elidegenedett XX. századi ember magányának emelt katedrális záróköveit. Egy hívő számára kirándulás ezeket olvasni, még ha pokoli kirándulás is, akárcsak Dante útja. A Krisztus nélküli ember bemutatása, aki kegyelem nélküli világában bolyong.

Lesznai Anna nevét sokan ismerik. Van, akinek virágos, hímzett párnák jutnak eszébe róla, akad, akinek művészeti körök vagy versek és mesék. Mégis talán kevesen tudják, ki is volt valójában ez az erős akarattal, sokrétű tehetséggel és nagy munkakedvvel megáldott asszony. Régi adósságot törleszt a tavaly ősszel Hatvanban megnyílt Lesznai Anna-kiállítás. A város főterén álló egykori barokk serház, amely ma Hatvany Lajos nevét viselő múzeumként működik, állandó tárlattal adózik a közel ötven esztendeje elhunyt művész tehetsége előtt. A Morzsái az eltörött világkalácsnak nevet viselő gyűjtemény páratlanul szép élményt nyújt.

Juan Gyenes, a világhírű, somogyi származású spanyol fotóművész emlékére halálának huszadik évfordulója alkalmából avattak emlékszobát Kaposváron az Agóra – Együd Árpád Kulturális Központban. Gyenes Jánost, akinek édesapja, Gyenes Izsó zeneiskolát alapított a somogyi megyeszékhelyen, a királyok fotósaként, a fotósok királyaként emlegetik. A szakemberek szerint ugyanis a világ öt legkiválóbb fotográfusának egyike volt a zsidó származású művész, aki szülővárosának ajándékozta százhúsz felvételét. Amikor több mint két évtizede átvette a Kaposvár díszpolgára címet, kérdésemre válaszolva azt nyilatkozta: a spanyol király készítette róla a legjobb fényképet. Ugyanis néha a fotóművészt is fényképezik…

Végéhez közeledik a pesti belvárosi főplébánia-templom feltárása. Közel egy évvel ezelőtt jártunk itt. Tavaly júliusban Kovács Eszter ásatásvezető mutatta meg a kutatásra frissen megnyitott árkok áttekinthetetlen – pallókkal, rámpákkal áthidalt, létrák segítségével megközelíthető – labirintusrendszerét. Egymásra nehezülő, korok rétegmetszeteit feltáró falcsonkok, gödrök, alagutak, ideiglenes átjárók, barokk kripta, bontásra ítélt, igénytelen késői betoldások, földhányások, csontok és törmelék… Mintha korábban bomba robbant volna a széles barokk-klasszicista csarnokban. Mára jelentősen tisztult az összkép.

Székesfehérváron a Kígyó utca egyik panelházának falán látható Vígh Tamás szobrászművész domborműve, amely arra emlékeztet, hogy élete utolsó évében, 1980–81-ben itt lakott Pilinszky János.