Csordulásig telt szépség – Lesznai Anna nyomában

Zempléni Moscovitz Amália – művésznevén Lesznai Anna, vagy ahogyan a közeli hozzátartozók hívták, Máli – Alsókörtvélyesen született 1885-ben. Költő, író, grafikus és iparművész volt. Apja, Moscovitz Geyza a Magyar Kaszinó egyetlen zsidó tagja volt. Nagyapja, Moscovitz Mór orvos az 1831-es zempléni kolerajárvány idején, a betegség elleni küzdelemben vált ismert és megbecsült doktorrá.

A vágy, amely a művészethez vitt, tulajdonképpen egy „mentési” vágy volt. A fák aranyát, a tulipán vonalait, az érzések testét akartam megmenteni a haláltól, az elmúlástól.” (Naplójegyzet, 1920.)

A vágy, amely a művészethez vitt, tulajdonképpen egy „mentési” vágy volt. A fák aranyát, a tulipán vonalait, az érzések testét akartam megmenteni a haláltól, az elmúlástól.” (Naplójegyzet, 1920.)

A család körtvélyesi birtoka minden nyáron elvarázsolta a fővárosban nevelkedő kislányt. A környéken szinte a feudalizmus idején megszokott körülmények uralkodtak. Lesznai vaskos önéletírásának találóan a Kezdetben volt a kert címet adta. Hiszen a körtvélyesi gyerekkor egész életére és művészetére nagy hatást gyakorolt. „Mindenáron falusi kislány akartam lenni… Így csak városi ember szeretheti azt a vidéki életet, melyet évente úgy pillant meg, mint egy idegen paradicsomkertet, mely ezentúl az övé lesz” – írta naplójába 1936-ban.
A birtokon leste el a parasztasszonyoktól a hímzés fortélyait, versikéket is itt kezdett el faragni. A tehetséggel megáldott lány 1907-ben már Lucien Simon párizsi festőiskolájában tanult az ecsettel bánni. Első verseit unokatestvérének, Hatvany Lajosnak mutatta meg, aki az akkor induló Nyugat első számában meg is jelentette őket. Költői tehetségét Kaffka Margit és Ady Endre is méltatta. Utóbbi így köszöntötte: „A megvadultak, programosok, furcsák, ostobák és lopók vers-zenebonájában legyen üdvözölve a mi önmaga, a mi igaz, gyöngén is erős poétanővérünk.”
Lesznai4A verselő képzőművész baráti viszonyt ápolt az úgynevezett Nyolcak köre művészeti csoporttal. A festők közül többen is gyakran megfordultak a körtvélyesi birtokon. Lesznai első iparművészeti munkáival a szecesszióhoz igazodott. A hatvani kiállítás százával őriz a tízes évekből származó, virágornamentikára épülő hímzésterveket. A nagy sikert az 1912-es év hozta meg számára. Magyarországon kívül Berlinben és Párizsban is bemutathatta munkáit. „Ma mosolyogva gondolok rá, hogy mennyi hímzett Lesznai-párna hevert a pesti díványokon. Jó generáció voltunk. Rengeteg értékes ember vitatkozott sok érdekes dolgon ezekre a párnákra támaszkodva” – írta önéletrajzában 1959-ben.
Adyval való barátsága elmélyült. Levélváltásaik, egymásnak írott ajánlásaik, közös munkáik őrzik e kapcsolat emlékét. Két Ady-kötet borítóját is Lesznai tervezte. És természetesen a költő is kapott ajándékba egy hímzett Lesznai-párnát. Lesznai Anna a legkülönbözőbb művészeket gyűjtötte maga köré, tekintet nélkül a világnézeti vagy felekezeti hovatartozásra. Két dolog számított: a tehetség és az emberség. Életre szóló barátság fűzte Balázs Bélához, akinek szintén tervezett könyvborítót. Jó viszonyt ápolt Bartók Bélával, Kodály Zoltánnal és Fülep Lajossal is.

„Ott van a szépség, ahol az egyéniség úgy kiépült, hogy elfoglalja helyét a mindenség szőnyegében.” (Naplójegyzet, 1921)

„Ott van a szépség, ahol az egyéniség úgy kiépült, hogy elfoglalja helyét a mindenség szőnyegében.” (Naplójegyzet, 1921)

Magánélete sem volt unalmas. Háromszor ment férjhez. Második férje Jászi Oszkár társadalomtudós, politikus volt. A Tanácsköztársaság bukása után Lesznai Bécsbe emigrált, majd 1931-ben tért haza. Itthon fiatal iparművész-növendékeket tanított. Harmadik férjével, a festő Gergely Tiborral, aki tizennyolc évvel volt fiatalabb nála, 1939-ben Amerikába költözött. Ott is alkotott, tanított, és nem felejtette el, honnan érkezett. Boldizsár Iván így idézte fel találkozásukat a tengerentúlon: „Egy felhőkarcoló sokadik emeletén élt. Beléptem a lakásba, és egy körtvélyesi faluban találtam magam.” Amerikában készült munkái mutatják, mekkora utat járt be – földrajzi és művészi értelemben egyaránt. De a hamisíthatatlan Lesznai-féle élet- és szépségszeretet, a nem lanyhuló alkotókedv kései munkáin is ott hagyta védjegyét. Lesznai Anna New Yorkban hunyt el, 1966-ban.
Ennek az izgalmas életútnak és művészi pályának állít méltó emléket a tavaly ősszel nyílt hatvani tárlat. A műalkotások mellett digitális képkeretekben archív fotók, illetve más közgyűjteményekben őrzött munkái láthatók, míg az első teremből nyíló „mo­ziban” a Magyar Televízió által 1965-ben rögzített portréfilm tekinthető meg. A kiállítás valóságos mesevilágba repíti a látogatót, ahol egy letűnt világ túlcsorduló szépsége vár bennünket. Paradicsom, ahonnan nem is az Úr, hanem sokkal inkább mi űztük ki magunkat.

(Az archív fotók a Morzsái az eltörött világkalácsnak című könyvből valók. Az album a hatvani tárlaton megvásárolható.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..