Közelkép

Múló és örök kölcsönös dilemmájában maga az ember él, aki próbálja önsorsát a kezébe venni. Hangoztatják: nincs állandó (stabil) erkölcsi rend, s azért akik alig élnek már a jó és a rossz tudatos megkülönböztetésében. A mai kultúra krízisbe jutott, ami azt is jelenti, hogy az annyira fontos derű borúra váltott, vagy a cinizmus lépett a helyébe. Ellenkező törekvések puszta harca dúl, s mégis, a remény lehetősége nincs kizárva. „Az emberi felelősségérzet legvégső mélypontját jelenti, ha az elismerés vagy visszautasítás irányelvét olyan célnak rendeli alá, amely az önzésen alapul.”

Szerepet kaphat-e a boldogság a gazdaságban?

Vajon a közgazdaságtan etikai tudomány-e? Hogyan lehet a boldogság közgazdasági tényező? Képes önmagában a fogyasztás elégedetté tenni az embereket? E kérdéseket járták körül a március 28-án megrendezett A boldogság közgazdaságtana című konferencia résztvevői és előadói – többek között Luigino Bruni a római Lumsa Egyetemről, Kerekes Sándor a Budapesti Corvinus Egyetemről, Petres Erika Lúcia OP a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskoláról és Bogsch Erik, a Richter Gedeon Zrt. vezérigazgatója. A tanácskozást a Sapientia főiskola Keresztény társadalmi elvek a gazdaságban képzési programja, az ÉrMe Üzleti Hálózat és a Budapesti Corvinus Egyetem szervezte.

Már második napja járjuk a falvakat. A hatalmas szikladarabokból vagy betonnal, kőből rakott emlékhelyeket keressük. Nehéz elmozdítani, összetörni őket – nehéz meggyalázni. Itt nem nyugszanak halottak, a sírok valamerre másutt… ahogyan a régiek még számon tartják, s megindul az emlékezet. Fölbugyog a múlt, a maga vad, durva, véres egyszerűségében, még mindig a maiak félelmének árnyékában. Forró Lajos történész 1992-ben látott neki a kutatásnak, kötelességeként, unokai kötelességként, nagyapjának és a többi sok ezernek így szolgáltatva – ha igazságot nem is, hiszen ember az embert nem támaszthatja föl, erre Isten hivatott, de legalább – méltó megemlékezést.

A „rosszhiszemű” szóban benne foglaltatik valami hit, de az is, hogy rosszat hisz, rosszul hisz az, akire a kifejezés vonatkozik. Rosszhiszemű az, aki nem véletlenül nem vallja be rablott pénzeit, hanem tudatosan „feledi”, s ezzel előnyt szerez. Emlékszünk Simon mágusra? Hozzá kötik a „simónia” bűnét. (A Simon-bűn szentségárulás, lelki javakkal, tisztségekkel való üzletelés. Simon mágus a Biblia szerint pénzt ajánlott Jézus tanítványainak azért, hogy hatalmat kapjon. Péter megfeddte: „Vesszen el a pénzed veled együtt, szíved nem tiszta Isten előtt… Látom ugyanis, hogy elöntött a keserű epe, és rabul ejtett a gonoszság köteléke.”) Ehhez hasonló, vagy ennél emeletesebb gazság a megjátszós pózolás: valaki az eltulajdonítók oldalán kellemkedik, szepegve koldusgúnyát ölt, s azokat vádolja érzéketlenséggel, akik épp ételt és életet osztanak a magukéból.

A Vigadó dísztermében március 22-én posztumusz Magyar Örökség Díjjal tüntették ki a katakombacserkészet kiemelkedő alakját, az igaztalanul elítélt Csonka Ferenc atyát. A díjat Udvardy György pécsi megyés püspök vette át.

Jellemformáló erejénél fogva a cserkészet fontos szerepet játszott az ifjúság nevelésében. Egyeneslelkűség, igazmondás, kötelességtudás, Isten, a haza és az embertársak szeretete, a természet, a sport és a zene szeretete, a testi és lelki tisztaság, mások segítése – ezek szerepelnek a cserkésztörvényekben megfogalmazott követelmények között. 1948 után megszűnt minden legális lehetőség a cserkészmunka folytatására, és így lett Csonka Ferenc atya az állami hatalom elől rejtett mozgalom, a katakombacserkészet emblematikus alakja, egyik legeredményesebb, fáradhatatlan apostola.

Németh János jezsuita szerzetes emlékére

Egy megsárgult Képes Újság 1991. január 12-ei számát megőriztem. Volt már Püspökszentlászlón? – ezzel a címmel jelent meg négy színes felvétel és egy tartalmas írás a csodálatos természeti környezetben lévő hatholdas arborétumról, amely a Mecsek lábánál fekszik. A monda szerint itt talált menedéket a vadászata alkalmával viharba került Szent László királyunk. Innen a falu neve. A hagyomány szerint a király ennek az eseménynek az örömére kápolnát emeltetett, amelynek romjain később templomok épültek, ez már a harmadik.

Peter Falk, egészen pontosan az amerikai színész híres karaktere kapott szobrot március közepén Budapesten. A városi legenda szerint ugyanis a Columbo hadnagyot alakító Falk Falk Miksa leszármazottja volt. A szobrot ezért magától értetődő módon a Falk Miksa utcában állították fel.

Erkölcstani mozaik

Az Ószövetségben egy csodaszép folyamatot látunk: ahogy tisztul az istenkép, úgy tisztul az emberkép is – és ezzel párhuzamosan a bűnről alkotott felfogás is.

A legkorábbi időktől igaz, hogy az ószövetségi nép mindent Isten tekintélye alatt értelmezett: az élet teljes egészében Isten előtti terület, nincs profán világ. Így a jogi, a kultikus és az erkölcsi szabályok is az egyetlen Istenre vezethetők vissza, s ezek megsértése közvetlenül az egyetlen Isten megsértésének számít.