„Emberhalász” cserkészpap

Csonka Ferenc 1924. július 19- én született Pécsett. Már fiatalon bekapcsolódott a 217. számú Keresztény Munkás Ifjúsági Cserkészcsapat tevékenységébe. 1944-ben érettségizett, 1949-ben szentelték pappá. 1954-től a pécsi belvárosi templom káplánja és a püspökség adminisztrátora. 1956. november 2-án a pécsi cserkészkerület egyik újjászervezője. 1956 után, lelkészi munkája mellett szinte még intenzívebben folytatta cserkésznevelő és szervező tevékenységét. Általános iskolásokból, középiskolásokból és egyetemistákból álló csoportokat alakított. Az „indiánromantikát” is felhasználva valójában cserkésznevelést végzett, erdei táborokat szervezett.

 

1961. február 6-án őt és több társát is letartóztatták, majd a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés vádjával koncepciós perben hat évre ítélték. Márianosztrán raboskodott, 1963-ban amnesztiával szabadult. 1964-ben Lengyelországon át Nyugatra akart szökni. Elfogták, és újabb másfél évet töltött lengyel börtönben. 1966-ban tért haza, több helyen szolgált lelkészként, majd 1973-ban Kővágószőlősre helyezték plébánosnak. A kővágószőlősi, a kővágótöttösi és a cserkúti Árpád-kori templomok renoválása is az ő nevéhez fűződik. Mindeközben és később, még a nyolcvanas években is minden mozdulatát figyelték. 1986-ban halt meg Budapesten. Amikor a járdáról lelépett, egy gépkocsi halálra gázolta, majd továbbhajtott. Földi maradványai a pécsi köztemető II. parcellájának 1/B sírjában nyugszanak.


Csonka Ferenc atya igazi „emberhalász” volt, bibliai értelemben: amerre csak járt, hívőinek tábora egyre növekedett. Az ifjúság minden kényszer nélkül csatlakozott hozzá, és követték, annak ellenére, hogy gyermekként, ifjúként is érezték, közösségi életükről mélyen hallgatniuk kell. Szuggesztív egyénisége, nyílt életvitele sok középiskolást és egyetemistát vonzott a pécsi belvárosi templom „katakombáiba”, a filozófiai megbeszélésekre, hittanórákra, ahol kérdezni, vitatkozni is lehetett. Gyakran meglátogatta a családokat, mindig szívesen ment el oda, ahol szerény körülmények között többen összegyűltek egy-egy megbeszélésre, lelkigyakorlatra. Lelki és testi rátermettsége, vezéregyénisége révén igazi hitvalló cserkészpapként lelkesen tevékenykedett a földalatti mozgalomban: mindig a keresztény értékrendet, a cserkésztörvényt és ezek következetes betartását várta el mindenkitől. A táborozások során, az erdő nyugalmában messziről kitűnt magas termetével. Két fa között üldögélve mindig kész volt egy-egy filozófiai megbeszélésre, egyéni gondok megvitatására, gyóntatásra.

 

2012-ben a még élő egykori katakombacserkész tanítványok semmisségi eljárást kezdeményeztek Csonka Ferenc ügyében. A Pécsi Törvényszék 2013-ban néhai Csonka Ferenc elítélését semmisnek nyilvánította. Hálás tanítványai a pécsi belvárosi templomban tavaly emléktáblát helyeztek el a következő szöveggel: „Csonka Ferenc cserkészpap (1924–1986). 1961. február 6-án többedmagával elhurcolták, és igaztalan vádak alapján elítélték. E templomban működött, e helyen gyóntatott. Élete példát adott.” Csonka Ferenc élete valóban példát adott. Sok száz magyar fiatalt nevelt és tanított a legnehezebb időkben, a legsötétebb elnyomás idején. A magyar nemzeti érzés felkeltésével, a cserkészet embert formáló erejével, a magyar-keresztény erkölcsi hitvallás megismertetésével és követésének példájával egy elnyomott ifjú nemzedék számára nyújtott reményt, hitet egy szebb jövőben, és emberi tartást.

 

a szerző akadémikus

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..