Heródes hegye

Gianfranco Ravasi bíboros recenziója Vörös Győző Machaerus című könyvéről

 

E bámulatos fotókban gazdag kötet elvezet bennünket arra a Jordán folyón túli magaslatra, ahol Keresztelő Szent Jánost lefejezték.
„Heródes jobbnak tartotta még idejében eltenni őt láb alól, mintsem hogy valami fordulat következzék be, és akkor bánkódjék majd, amikor már itt a veszedelem. Ilyenféle gyanú miatt tehát Heródes bilincsbe verette Jánost, az imént említett Machaerus várába vitette és ott kivégeztette” (Révay József fordítása). Így említette A zsidók története 18. könyvében a Róma-barát zsidó történész, Josephus Flavius (Krisztus után 37/38–103 után) elsőként a helyet, ahol lefejezték Jézus előfutárát, akinek halálát elsősorban Márk evangélista beszéli el (6,17–29), élénken ecsetelve az eseményeket. Máté összefoglaló módon számol be ugyanerről (14,3–14), míg Lukács (3,19–20) beéri egy egyszerű megjegyzéssel.

Útonjáró-békességgel

Záródik az erdő-kapu. Vagy most nyílik? Mivel ritkul a zöld sátor, töredeznek a gallyak, egyre több a nyílás, az átjáró.
A keskeny erdőbelépőnél jókora mészkő hever. Mészpát – mondja a geológus, és ha megnézem: repedések szelik keresztül-kasul. Tehát dachstein mészkő.

Kőmániás lettem?

A múlt éjszaka a közel négy évtizede távozott Demeter István plébános felől hozott „hírt” az álom: emléksort római utunkról, a hetvenes évekből. A vonat az örvénylő Száva fölött magasodó parton futott, s mi találgattuk a kövek fajtáit. Különös, sok tehetségű pap volt. Száz esztendeje született, akkoriban hatvanas lehetett. Hivatása mellett több „mesterség” művelője a „humán szakmából”. Jókora koffert billentett a csomagtartóba. Éjféltájt leemelte; csupa-újságpapírba csomagolt üvegecskék szunnyadoztak benne. Cseppek – mondta, különböző órában kell „kortyintani” belőlük, és pohárkákat vett elő. Előadta, hogy a cseppek gyógynövényekből készültek, biztatott, tanuljam meg a természetüket…

Igen a találkozásra

Könyvespolcra

 

„Más vallások tagjainak a jelenléte a szomszédságunkban mára elkerülhetetlen kulturális valóság lett. Ráadásul a globalizáció a más vallásokhoz tartozó embereket egy új társadalmi és politikai összefüggésbe helyezi, az internet pedig azonnali kapcsolatot létesít az emberek között, elérhetést biztosítva más vallások szövegeihez, hagyományaihoz és szertartásaihoz.” Így jellemzi a jelenlegi helyzetet Kránitz Mihály, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára, az Ut Unum Sint Ökumenikus Intézet elnöke legújabb, Hidak a vallások felé című könyvében.

Küldetéses ember

Rendhagyó ráhangolódás az új tanévre Mary Kerber nővérrel

A Boldogasszony Iskolanővérek rendjének világszerte összesen tíz tartományfőnöknője van. Közülük ketten is részt vettek a szegedi Karolina Iskola, Gimnázium, Kollégium és Alapfokú Művészeti Iskola tantestületének rendhagyó tanév eleji felkészülésében. „Az iskolanővéri iskolák a küldetéses ember iskolái, egy ilyen küldetéses ember érkezett közénk” – ezzel a mondattal mutatta be Afrikából jött vendégét Lobmayer M. Judit SSND, a Boldogasszony Iskolanővérek magyarországi tartományfőnöknője. Az amerikai származású Mary Kerber nővér harminc éve él a fekete kontinensen. Jelenleg az afrikai rendtartományt vezeti, mely éppen a napokban ünnepelte megalakulásának harmadik évfordulóját.

A Morgó Csárda városában

Karcag település neve kun eredetű személynévből származik, jelentése „pusztai róka”. Címerében mégsem a vörös bundás állat, hanem egy ezüst gyapjas bárány szerepel. A város nevezetességei közé tartozik a Zádor híd, amely a hortobágyi kilenclyukú híd rokona. A XIX. század elején, 1809-ben építették, ma a híd és környéke természetvédelmi terület. A cickafarkos, ürmös szikes pusztaság jellegzetes növénye a heverő seprőfű és a seprőparéj. A csatornákban élő vízi világ a gyékény- és nádtelepekkel együtt lehet csak teljes. Nagy kócsag, fehér gólya, szürke gém egyaránt jól érzi itt magát, a közeli szántókon még ma is költ a túzok. A ragadozó madarak is kedvelik e helyet, gyakran látni errefelé barna rétihéját, egerészölyvet vagy éppen vörös és kék vércsét.

Őszi triptichon

Először Őszi pásztor címet gondoltam, de szűkebb pátriámba utazván hiába kerestem a hegyi legelő juhászát, és már mióta nem hallom a csorda estéli kolompját. Azokat veszem sorba, akik fát ültetnek, és őszidőben leszedik a kéklő, pirosló gyümölcsöt.

Tollforgató barátomat hívom, nincs nagyvárosi otthonában. Vidékről jelzi, hogy éppen szilvát szüretel, s befőzi a télire valókat. Másnap ismét csevegünk. Jókor hívtál – mondja –, a tésztának pihenni kell, vacsorára szilvás gombócot főzök.

Ferenc pápa üzenetei magyarul

Ferenc pápa hivatalos Twitter-oldalának van már magyar nyelvű változata is, amelyet a twitter.com/ferencpapa címen érhetünk el. A Vatikáni Rádió honlapján eddig is olvashattuk a pápa üzeneteit magyarul, de ezek immár a közösségi hálózaton belül is elérhetőek. A Twitteren 2012-ben adta közzé az első pápai gondolatot XVI. Benedek, azzal a szándékkal, hogy megnyissa az evangelizáció egy újabb csatornáját. Ferenc pápa Twitter-oldalát, amely több különböző nyelven is elérhető, már több mint tizennégymillióan követik, ráadásul az év első felében a világ vezetői közül az ő üzeneteit osztották meg, azaz küldték tovább másoknak a legtöbbször.

Akik szeretnek nevetni

Gyógyító élmények a Hit és Fény táborában

Ne menjen Hit és Fény-táborba, sérült emberek közé, aki csöndre, nyugalomra, pihenésre, wellnessre vágyik! Nem, ez nagyon is intenzív élmény, amely alaposan igénybe veszi minden érzékszervünket. Tánc, ének, móka, játék, kézműves műhely, világlátás, lubickolás, evezés, foci, na meg persze tábortűz a végén, indiánkenyérrel – s mindemellett a napi feladatokból is kijut, bőven.