Közelkép

Konferencia a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvényről – A rendszerváltozás utáni jogalkotás egyik legelső eredménye a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló törvény. Ez jele volt annak, hogy a társadalom igyekezte kiegyenlíteni azokat az igazságtalanságokat, amelyek az azt megelőző negyven évben érték az egyházakat és a vallásos embereket – Lamm Vanda, az MTA Jogtudományi Intézetének igazgatója fogalmazta ezt meg azon a konferencián, amelyet a törvény megalkotásának huszadik évfordulója alkalmából szerveztek. A vallási diszkrimináció ellen – az esélyegyenlőség megteremtéséért – ez volt a címe a június 1-jén és 2-án tartott tanácskozásnak, amelyet a formailag már nem létező Oktatási és Kulturális Minisztérium Egyházi Kapcsolatok Titkársága, az MTA Jogtudományi Intézete, valamint az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának Alkotmányjogi Tanszéke szervezett.

Önpusztító életet élünk ‒ ezt nemcsak a testi javak mértéktelen élvezetére értem (vacsoracsaták, alkohol, drog), hanem arra is, hogy túlzsúfoljuk életünket. A különféle csoportok, civil szervezetek programjai, falunapok, fesztiválok, találkozók és sok egyéb címen szervezett rendezvények is szétzilálhatják a családokat, mert valójában nem együtt ünnepelnek, játszanak, étkeznek ilyenkor a családok, hiszen más-más programra invitálják a különböző korosztályokat.

Mondhatjuk tényszerűen is: Grexa Sándor, aki életének nagy részét az Új Embernél töltötte, egészségben megérte századik születésnapját. A dolog azonban nem ilyen egyszerű. Grexa Sándort ugyanis mindenki, aki együtt dolgozhatott vele, Sanyikámnak vagy Sanyi bácsinak nevezte.

Konferencia a Kárpát-medence lehetőségeiről – Koncepciók államról és nemzetről a Kárpát-medencében Trianon óta címmel szervezett kétnapos konferenciát a Budapesti Francia Intézet és a Budapesti Szlovák Intézet a Magyar Tudományos Akadémián június 3-án és 4-én. A konferencia során hat ország huszonöt előadója szólalt meg.

Emlékülés és szentmise a nemzeti összetartozás napján – Kilencven évvel ezelőtt, 1920. június 4-én írták alá az I. világháború győztes hatalmai Magyarország képviselőivel a versailles-i Nagy-Trianon-kastélyban a háborút lezáró magyar békediktátumot – „békeszerződést”. A béke feltételeit a magyarok részvétele nélkül határozták meg az 1919-1920-as párizsi konferencián.

Hoffmann Rózsa az oktatásról és egy egészségesebb társadalomról – A Nemzeti Erőforrás Minisztériuma oktatási államtitkárával, Hoffmann Rózsával beszélgettünk az új kormány oktatáspolitikai koncepciójáról, a várható intézkedésekről.

Szolgálja a politika az embereket! – Keresztény gyökerek és a boldog magyar élet címmel előadás-sorozatot indított a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége, mellyel az ország több települését is felkeresik. Május 26-án, a budapesti Szent Kinga Közösségi Otthonban Hazánk újjáépítése emberközpontú politikával címmel Gilly Gyula és Szilvácsku Zsolt, a Korányi András Alapítvány szakértői tartottak előadást.

Amióta az ENSZ az 1972-ben tartott környezetvédelmi világkonferencián június 5-ét környezetvédelmi világnappá nyilvánította, a katolikus egyház is csatlakozott a kezdeményezéshez. A teremtett világ iránti felelősségünk elmélyítése egyre időszerűbb eleme a keresztény magatartásnak, ennek hangsúlyozása a pápák tanításában is egyre nagyobb szerepet kapott.