Új országot akarunk építeni

– A köztársasági elnök nemrég az oktatási rendszer újjáépítésének szükségességéről beszélt. Ön arról nyilatkozott, hogy új törvények várhatóak. Milyen értékek mentén tervezi az átalakítást?
– Az oktatást, az iskolát kultúra- és értékközvetítő, illetve -teremtő helynek tekintjük, nem pusztán közgazdasági tényezőnek. Ebből a szemléletváltásból következik, hogy vissza fogjuk adni a rangját. Új országot akarunk építeni a munka, család, otthon, rend és egészség tartópillérein – az oktatási rendszer kitüntetetten ezeket a nemzetstratégiai célokat követi és szolgálja. A kereszténységben gyökerező európai erkölcsi értékrend az a szilárd alap, amelyre az iskola és egy egészségesebb társadalom felépülhet. Mindez nem új, hanem éppen hogy ősrégi jellemzője a pedagógiának. Szomorú tény, hogy ez az alapigazság az utóbbi nyolc évben számos ok miatt elhalványult. A Nemzeti Erőforrás Minisztériuma és a minisztériumon belül működő Oktatási Államtitkárság szakmai munkájával a XX. századi erős, messze földön híres magyar iskola feltámadását szolgálja úgy, hogy az mindenben megfeleljen a XXI. századi társadalom jogos elvárásainak. Már a nyáron megkezdjük annak a közoktatási törvénynek az előkészítését, amely megalapozza majd egy ilyen elvekre felépülő, ember- és értékközpontú oktatási rendszer szerves fejlődését. A teljes magyar oktatási rendszer újjáépítésén fáradozunk, amelyben végre méltó helyükre kerülnek s egyenrangú szereplőivé válnak az egyházi oktatási intézmények.

– Mit mutat az elmúlt nyolc év oktatáspolitikájának mérlege?
– Radikálisan romlottak az eredmények, az országos tanítói és tanári kar pedig kifejezetten rossz lelkiállapotban van. Teljes elbizonytalanodás érzékelhető minden területen, az oktatás világa gyakorlatilag megszűnt stabil, kiszámítható rendszerként működni. Az intézmények falain belül fájdalmasan „természetes” jelenséggé váltak az agresszív cselekmények, alacsony szintre zuhant a nevelők, tanárok társadalmi megbecsültsége. Más területekhez hasonlóan az oktatásban is egyszerre van jelen a súlyos zavarokat okozó pénzhiány és a túlköltekezés, a nemzeti és az európai uniós források elherdálásának lehettünk tanúi. Az egész iskolarendszeren belül tapasztalható lehangoló állapotot az elmúlt nyolc év oktatáspolitikai intézkedései és a folyamatos forráskivonás idézte elő.

– Melyek lesznek a várható – már szeptembertől bevezetendő – legfontosabb konkrét intézkedések?
– A tennivalókat a választások előtt közzétett Iskola, Erkölcs, Tudás című programunkban foglaltuk össze. Azzal, hogy az ország jóakaratú választóinak sokasága nagy többséggel nekünk adott felhatalmazást a kormányzásra, most már nemcsak szándékunk, de szent kötelességünk is ezeket a lépéseket megtenni. Az intézkedések közül néhányat már el is fogadott a parlament, és beterjesztettük azt a törvénymódosítási javaslatot, amely visszahelyezi jogaiba az alsó tagozatos osztályozást, lehetővé teszi ugyanott az évismétlés intézményét, és megszünteti – a tanári körökben rengeteg problémát okozó és visszatetszést keltő – az úgynevezett nem szakrendszerű oktatás kényszerét. A közeljövőben előterjesztjük azt a kormányrendeletet is, amellyel hatályon kívül helyezzük a klasszikus nemi szerepek létezését megkérdőjelező óvodai nevelési alapprogram tavaly őszi módosítását, amely ugyancsak nagy közfelháborodást váltott ki szakmai és szülői körökben egyaránt.

– A küszöbön álló intézkedéseknek mi az üzenete a pedagógusok felé?
– Bízzanak – ismerjük, és értjük gondjaikat, elismerjük munkájukat. Velük együtt hazánk felemelkedését szolgáljuk, hogy újra olyan országunk legyen, ahol minden az emberért van, ahol jókedvű, szabályozott munka folyik az iskolákban és mindenütt. És ahol újra érdemes lesz nevelőnek, tanárnak lenni.