Közelkép

Ünnepi beszélgetés Erdő Péter bíborossal

Erdő Péter bíboros, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke meggyőző határozottsággal vette számba és értékelte az elmúlt év eseményeit. Kérdéseinkre adott válaszai nem csak karácsony ünnepén érvényesek, bármikor erőt meríthetünk belőlük. A szeretetszolgálatról, helyünkről Európában, az értelem és a hit viszonyáról szólva mindig célba talál. Mesterlövész mondatai – például ez: „Egy mai európai értelmiségi nagyon nyugodt szívvel és nagyon is emelt fővel lehet istenhívő, mert nincs olyan tudományos tény, ami ennek a meggyőződésnek útjába állna” – a hit fénykörébe vonják az olvasót.

– Az elmúlt év bizonyos megközelítésben a katasztrófák éve volt. Kezdődött a haiti földrengéssel, aztán jött nálunk a tavaszi árvíz, ősszel a vörösiszap katasztrófája. Valamikor Puskásról és Mindszentyről kérdezték az embert, amikor megtudták, hogy magyar, idén azt tapasztaltam, hogy mindenki, beleértve még a római egyházi vezetőket is, a vörösiszapot hozta szóba. Ezek a szomorú események viszont megmutatták azt, hogy van az emberi és a keresztény segítségnyújtásban erőtartalék. Többször hirdettünk országos gyűjtést, mint ahányszor úgy gondoltuk, hogy ez célszerű és eredményes lehet, de az emberek nagylelkűek voltak. Pedig nem állnak jól anyagilag a családok sem, nem állnak jól a templomba járó emberek sem, mégis igen jelentős összegekkel támogatták akár a haiti károsultakat, akár az árvíz és a vörösiszap áldozatait.

A Miniszterelnöki Hivatalban sorra kerülő találkozón Erdő Péter bíboros és Orbán Viktor miniszterelnök a november 9-i találkozón áttekintették a magyar EU-elnökségre való felkészülés állását és az abból fakadó együttműködési lehetőségeket – tájékoztatott közleményében Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője. 

Kép: Botár Gergely

Erdő Péter bíboros a közel-keleti szinódusról

Rómában október 24-én zárul a közel-keleti rendkívüli püspöki szinódus. Az üléseken a maronita, a melkita, a szír, a kopt, az örmény és a káld autonóm keleti katolikus részegyházak püspökei vesznek részt, akik a római katolikus egyházzal teljes egységben állnak. Ma a Közel-Kelet katolikusainak abszolút többsége latin szertartású. A rendkívüli szinódus célja kettős: erősíteni és biztosítani kívánja a Közel-Keleten élő keresztények egységét, és szeretné elérni, hogy a keresztények megmaradjanak a szülőföldjükön. A közel-keleti püspökök tanácskozásán részt vesz Erdő Péter bíboros. Az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának elnöke lapzártánkkor, a tanácskozás nyolcadik napján nyilatkozott az Új Embernek a szinódus központi témájáról, amelyek a közösség és a tanúságtétel.

 – Két nagyon súlyos fogalomról van szó. Az egyik a közösség, amely az egyház egységével is összefügg. Tudjuk, hogy a közel-keleti keresztények számos különböző egyházhoz, közösséghez tartoznak, amelyek etnikai jellegűek. Történelmileg etnikai sokféleség jellemzi a régiót, még a katolikus egyházon belül is, tehát nem csupán a Kalkedon előtti egyházak és az ortodox egyházak sokasága, hanem a különböző rítusú katolikus közösségek nagy száma is. Ez egyrészt gazdagságot jelent, másrészt sokszor olyan helyzetet jellemez, amire az atyák közül többen is azt mondták, hogy etnocentrizmus vagy etnikai szemlélet az egyházon belül. Ez nehezíti, hogy egy-egy országban az amúgy is többnyire kisebbségben lévő keresztények vagy katolikusok egymással összefogjanak. Néhány évvel ezelőtt a     Szentszék bátorította, sőt ezekben az országokban az összes katolikus püspöknek előírta, hogy közös tanácskozó szervezetet hozzanak létre.

Ismét ülésezett a szentszéki-magyar vegyes bizottság

A szentszéki-magyar vegyes bizottság október 5-én – két és fél év után – ismét összeült a parlament épületében. Juliusz Janusz érsek, apostoli nuncius örömét fejezte ki, hogy végre folytatódhat a testület munkája, amely 2008 óta „különböző politikai okok miatt” szünetelt. (Megalakítását 2004-ben az apostoli nuncius kezdeményezte.)

Az ülést Erdő Péter bíboros, prímás „bátorító kezdetnek” nevezte. Megállapodtak abban, hogy október 31-ig különböző munkacsoportok kidolgozzák a javaslatokat, amelyek alapján a bizottság „konkrét, szövegszerű eredményre” juthat.

XVI. Benedek pápa október 10-én szentmisével nyitotta meg a Közel-Kelettel foglalkozó püspöki szinódust, amelynek mottója: A katolikus egyház a Közel-Keleten: szeretetközösség és tanúságtétel – „A hívők sokaságának egy volt a szíve-lelke”. A szentatyával a szinódusi atyák túlnyomó többsége és hatvankilenc pap is együtt misézett. A koncelebrálók között volt Erdő Péter bíboros, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának elnöke.

Homíliájában a pápa Közel-Keletet Isten népe értékes és szeretett részének nevezte. A szinódusi atyák feladata az – mondta –, hogy megvitassák a sokat szenvedett föld híveinek, lakosságának jelenét és jövőjét.

Erdő Péter bíboros szeptember 20-án, a budavári prímási palotában fogadta az orosz ortodox egyház külső egyházi kapcsolatok osztályának vezetőjét, Hilarion Alfejev metropolitát, aki 2003 és 2009 között Bécs püspökeként a magyar ortodox egyházmegye kormányzó püspöke volt. Az orosz ortodox egyház szent szinódusa múlt év tavaszán helyezte át Moszkvába.

Interjú Erdő Péter bíborossal

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) őszi rendes ülésén Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érseket újabb öt évre megválasztották az MKPK elnökének. A püspöki testület alelnöke Ternyák Csaba egri érsek, az állandó tanács választott tagja pedig Veres András szombathelyi megyés püspök lett. Megbízatásuk öt évre szól. A lapzártánkkor zajlott választás után Erdő Péter bíboros interjút adott lapunknak.

– Megtisztelő a püspöki konferencia bizalma, az újraválasztásom az elnöki tisztségre, ugyanakkor hozzáteszem, hogy e testület elnökeként a konferencia állandó tanácsával együtt dolgozom. Az új állandó tanácsban az elnök mellett alelnökként Ternyák Csaba érsek, tagként Bábel Balázs érsek, valamint Veres András püspök úr vesz részt.