Az Új Ember húsvéti számában megjelent egy bemutatkozó írás a szegedi néprajzi tanszékről, Isten szolgája, a boldog emlékű Bálint Sándor egykori tanszékéről. A tanszék mai oktatói és kutatói, akik a Bálint Sándor Valláskutató Intézetben dolgoznak, a közelmúlt századok és napjaink katolikus lelkiségét is tanulmányozzák. Ennek legfontosabb forrásait az imádságos- és énekeskönyvek adják.
Nemeskürty István, a nyolcvanhat esztendős „tanár úr” azok közé tartozik, akik rendíthetetlenül kereszténynek vallják hazánkat. Nemcsak történelmi hagyományaiban, de jelenében és jövőjében is.
– Tegnap egy régóta nem látott ismerősöm megkérdezte tőlem, milyen hatással volt az én papságom édesapám döntésére. Azt feleltem: a jelek szerint olyannak látja a hivatásomat, hogy úgy döntött, ő is pap lesz… Olyat elég gyakran hallunk, hogy egy fiú az édesapja vagy a nagyapja foglalkozását választja, ismerünk nagy színész– vagy orvosdinasztiákat – olyan viszont nem sűrűn történik, hogy egy apa azt mondja: a fiam orvosként olyan boldog, hogy most már én is beiratkozom az orvosi egyetemre…
Az isteni gondviselés egyeseknek rendhagyó életutat szán. Június 25–én Bábel Balázs érsek a kalocsai főszékesegyházban nyolc diakónust szentelt pappá, köztük a hatvanhetedik életévében járó Czár Jánost. S hogy a történet még érdekesebb legyen: a frissen felszentelt papot köszöntő oltártestvérek között ott volt az ünnepelt fia, Czár Iván solti plébános is – akivel a szentelés másnapján közösen mutatta be első szentmiséjét Bácsalmáson. E nem mindennapi eset részleteiről beszélgettünk az „ifjú” pappal, aki immár egyszerre apa és atya.
A napnak különleges szerepe van az életünkben. Ezt a tényt már régen felismerték az emberek, és tisztelettel fordultak a nap felé. E tisztelet jelei az egyházi szimbolikában is megfigyelhetők festményeken, szobrokon és a templomok tájolásában egyaránt. Számunkra talán a legismertebb és legfontosabb ilyen ábrázolás a csíksomlyói kegytemplomban a Napba öltözött Asszony szobra. De az egyházi ünnepek is emlékeztetnek arra, hogy életünk fontos eseményei szorosan kapcsolódnak a naphoz: a karácsony, a húsvét, a pünkösd és még számos más ünnep ideje is a nap – és részben a hold – járásához kapcsolódik.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) július 22-én, pénteken az interneten is közzétette az általuk készített új munka törvénykönyve tervezetét. Aki ezt megtekintette, láthatta az anyagról, hogy tervezet, illetve olvasható a fejlécén, hogy a javaslatot a kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem is tekinthető az ő álláspontjuknak.
Fábry Kornél, a kaposfüredi templom plébánosa több nyelven beszél, kiváló zenész, énekes és komponista, s nemcsak prózát, verset is ír, mi több, dalszövegeket. Az általa fotózott, igekártyákká nemesült fényképeken is megakad a szem. Nagy kedvvel szeli a hullámokat – legyen szó akár szörfről, vitorlásról vagy wakeboardról –, de láttam már fazekaskorong fölé hajolva is.
„Mi ez az egész? A Közös Pont sátor dolgozói egy keresztény fiatalokból álló csapat, akik nyitottak arra, hogy Magyarország ifjúsági fesztiváljain az életről, világról, egyházról, az anyagon túli világról: az Atyáról mint alkotóról, Jézus Krisztusról mint értünk szenvedőről és a Szentlélekről szóljanak. Szeretünk zenélni, rajzolni, imádkozni, táncolni, beszélgetni, sportolni, meg minden egyebet, amit amúgy mindenki más is csinálni szokott.