Winnetou korrekt?

Világ-nézet katolikus szemmel

Az Egyesült Államok állítólag a korlátlan lehetőségek hazája – ennek megfelelően a korlátlan hülyeségé is. (Gyerekkoromban visszatérően hallottam a szüleimtől: az a baj, hogy Magyarországra a tengerentúlról mindig csak a marhaságok jutnak el, a ténylegesen jó dolgok viszont valahogy a határainkon kívül maradnak.) A hülyeségnek csakugyan nincsenek határai: amikor egy-egy ostobaságról azt hinnénk, hogy már fokozhatatlan, rövid időn belül előkerül egy még hajmeresztőbb.

Telcs Ede emlékezete

Könyvespolcra

A neves Zala György tanítványa is volt, számos köztéri alkotása látható Budapesten, mégis szinte elfeledett művész. A bajai születésű Telcs Ede (1872–1948) szobrász életére és életművére vonatkozó emlékeket gyűjtött egy kis kötetbe Horánszky Nándor.

Gyakorlati tanácsok választásainkhoz

Könyvespolcra

Közismert a történet a szamárról, amelyik elé a gazdája odatett két köteg szénát. Néz a csacsi jobbra, néz balra, de nem tud dönteni, melyiket is válassza. Addig-addig gondolkodik szegény pára, míg éhen nem hal. Mennyivel nehezebb helyzetben vagyunk mi, emberek, hiszen napról napra kell – sokszor igen súlyos kérdésekben – döntést hoznunk. Ráadásul legtöbbször nem is egy alternatíva kínálkozik számunkra. Stefan Kiechle, a német jezsuita rendtartomány főnöke Hogyan döntsek? című könyvében irányelveket kínál nekünk mindennapi választásaink megkönnyítésére.

Költők Adyról

Könyvespolcra

Ady Endre költeményeiből szinte mindenki tud egy-két szép sort idézni: „minden Egész eltörött”; „Szeretném, hogyha szeretnének”; „Az Élet él, és élni akar”. Ha játékra hívnánk az olvasót, nevezze meg az öt legkedvesebb Ady-versét, vajon melyek kerülnének elő az igen gazdag életműből?

Tavasz

Parallax – nézetek kora

Arra a kérdésre, hogy mi volt előbb, a tavasz vagy a feltámadás, egyértelmű a válasz: a tavasz. Hiszen a természet a teremtés ajándéka, a feltámadás pedig a megváltásé. A tavaszt mégis a feltámadás napfelkeltének derengésében és ragyogásában szemléli és próbálja érteni az emberiség. Igen, nem csak a kereszténység és nem csak a hitét elevenen élő, hitéből élő ember.
2010. május 10. óta az ENSZ közgyűlése új nemzetközi tavaszünnepet iktatott be a világ színes kulturális kalendáriumába: a Norouz napot. Döntését azzal indokolta, hogy ezt az ünnepet mintegy háromszázmillió ember csaknem háromezer éve ünnepli a földkerekségen.

Húsvét felé, megújulásra várva

Beszélgetés Jegercsik Csaba színművésszel

A szecsuáni jó ember, Ábel, Vámpírok bálja, Arzén és levendula, Máli néni, Mi jöhet még?!, Hullámtörés, Liliom… – néhány cím a Magyar Színházból. Hirtelenjében ezek a darabok jutnak eszembe Jegercsik Csaba közelmúltbeli fellépéseire gondolva. Drámák, vígjátékok, tragikomédiák, musicalek… Fő- és epizódszerepek; esendő alakok, hétköznapi és nem hétköznapi hősök, fazonok, bohókás-szórakozott figurák… – de neki mindegy is, minden karakter közel áll hozzá. Nem „megosztó” egyéniség; azon népszerű színművészek közé tartozik, akiket egyöntetűen szeret és elismer a közönség.

A digitális forradalom megöli gyermekeit

Tóth Pál Paja animációs palackpostái

Rajzfilmesként kezdte, Kecskeméten. Befutása a műfaj hazai aranykorának végére esett. Ama nemzedékhez tartozik, amely még a szabadkézi rajz és a forgatókönyves történetmesélés tradícióin nevelkedett. Hisz a gondolat és a tartalom elsőségében. Rövidfilmjeit a miniatúrafestők aprólékosságával dolgozza ki. Csökönyösen harcol a virtuális káprázatok dömpingjével. A Leo és Fred, az Esti dal, az Éjszakai halászat, a Rajzfilm és A szentjánosbogarak nemi élete nemzetközileg elismert alkotója most a Szegedért Alapítvány díjazottja.

„A gyermek tünethordozó”

A családi életre nevelés iskolai bevezetéséről

2013-tól a Nemzeti alaptanterv része lesz a családi életre nevelés (csén). Ez bizonyára Hortobágyiné Nagy Ágnes érdeme is, aki a Kecskemét-széchenyivárosi Közösségépítő Egyesület szakmai felelőseként az egyesületben és a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Családpedagógiai Intézetében a Boldogabb családokért csén-program kidolgozója volt munkatársaival. A hír hallatán a következő évek teendőiről kérdeztük.

Magyar Kurír - Új Ember
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.