A jézusi egyenlőségelv szerint jogos szabadságunkat egyedül a másik ember szabadsága és méltósága korlátozhatja.
Jézus szeretettana egyszerre formabontó és formatartó; törvényszegő és törvénytartó; hagyománytörő és hagyományőrző, az új és a régi csodálatos ötvözete.
Jézus szeretettana a törvény jézusi beteljesítése, amelyből elvenni sem, és amelyhez hozzáadni sem szabad.
Megnyitották a Kaszap István-emlékévet március 25-én, Székesfehérváron. Az emlékévet Kaszap István hitvalló kispap születésének századik és halálának nyolcvanadik évfordulójára készülve hirdették meg az egyházmegyében. Az ünnepélyes megnyitón Spányi Antal megyés püspök mutatott be szentmisét.
Ismét meghirdették a templomokban a tartósélelmiszer-gyűjtést, így a karitász húsvétra ajándékcsomagokat készíthetett a rászorulóknak. Az összegyűlt több mint száznyolcvan tonna élelmiszerből országosan több mint huszonkétezer család kaphat. A templomokba érkező adományokból a plébániák önkéntesei állítanak össze csomagokat a nehéz körülmények között élők számára.
Sokszor hangzik el húsvéti beszédekben a tavaszi újjászületés hasonlata. Ám e hasonlatból az a tévedés is következhet, hogy Krisztus feltámadása és egyáltalán a feltámadás nem egyéb, mint földi életünk újjászületése, folytatása. Mit jelent valójában a feltámadás?
Lélekkel kell közelíteni a csodához
A máriapócsi kegyhely háromszázadik évfordulójára emlékeznek idén a görögkatolikusok. Ebből az alkalomból a Hajdúdorogi egyházmegye emlékévet hirdetett. Kocsis Fülöp görögkatolikus metropolitával – éppen ezekben a napokban alapította Ferenc pápa a metropóliát Magyarországon Debrecen székhellyel, amelynek élére Kocsis Fülöp püspököt nevezte ki – az ünnepi évről és húsvét életünkre gyakorolt hatásáról beszélgettünk.
– Mi történt az ezerhétszázas évek elején Máriapócson, s milyen előzményei voltak ennek?
– Pócs – akkoriban még így nevezték – háromszáz évvel ezelőtt vált kegyhellyé, azt követően, hogy 1715. augusztus 1-jén második alkalommal is könnyezett a Mária-ikon. Az első könnyezést 1696 novemberében jegyezték fel. A képet néhány hónappal később I. Lipót császár Bécsbe vitette, miután az esperes, a püspöki helynök és a kiküldött katonai személyek kivizsgálták az esetet, s megállapították a csodát. Ekkoriban még nem terjedt el a nép körében a kép tisztelete, a hozzá való zarándoklat. Később másolat került az eredeti ikon helyére.
Pócs pedig tovább élte a maga egyszerű életét. Visszakövetelték ugyan a képet – még II. Rákóczi Ferenc is közbenjárt –, de minden igyekezetük hasztalan volt. Majd 1715. augusztus 1-jén megtörtént a második csoda, egy másik képpel, a másolattal. Ez is jelzi, hogy nem maga a fatábla, a megfestett ikon adott csodát, hanem a hely. Az Istenszülő a helyet, és tegyük hozzá, a népet választotta ki. Ettől kezdve indultak meg a zarándoklatok Pócsra, s vette fel a település a Máriapócs nevet.
Berkecz Franciska szociális testvér vezetők és vezetettek nehézségeiről
Gyakran várjuk, várnánk, hogy valaki vezessen bennünket, de egykettőre megunjuk a „dirigálást”, amikor aztán valaki csakugyan vezetni próbál. Mintha egyszerre akarnánk kétfélét: szabadok is maradnánk, de biztonságra is vágyunk. Berkecz Franciskát azért kerestük meg, mert január végén az egri lelkipásztori-teológiai napokon mély ismeretekről tanúskodó előadást tartott a vezetői szerepről és arról a sokszor küzdelmes folyamatról, amelynek során Isten akaratát keresve dönteni próbálunk, vagy azon dolgozunk, hogy mások ránk vonatkozó döntéseit el tudjuk fogadni.
Interjú Toldy-Schedel Emil kardiológussal
„Egy-egy missziós út után kegyelmi időszak következik az életemben. Ilyenkor biztosan tudom, hogy hol a helyem a világban; támaszkodhatom a hitemre, és érzem, hogy amit csinálok, az jó, ott vagyok, ahol lennem kell” – mondja Toldy-Schedel Emil invazív kardiológus, a budapesti Szent Ferenc Kórház igazgatója, a négy magyarországi egyházi kórház szövetségének elnöke. Orvosként Járt Szudánban, Albániában, határon túli magyar területeken, épített újra egészségügyet a cunami sújtotta válságövezetben, vezetett menekülttábort Tiszaörsön. A missziós területek ellátásán túl a magyarországi egészségügyi állapotokról, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a hazai kórházi lelkigondozás megalakulásáról, illetve a jó orvos-beteg kapcsolat fontosságáról beszélgettünk. Amint mondja: szerencsés indulást kapott az élethez…
Látogatás Pécsváradon
A még csalóka tavaszi időben, de már ragyogó napsütésben utazunk a Mecsek festői tájain. Az úti cél Pécsvárad, amely néhány száz kilométerre található Budapesttől. Megérkezvén azonban ezer évet ugrunk vissza az időben. A hajdani pécsváradi bencés monostor, illetve mindaz, ami megmaradt belőle, alapító okirata szerint idén ezeréves. Azokat, akik impozáns kora középkori épületegyüttest képzelnek most el, ki kell ábrándítanom. A szent helyen az idők során kő kövön nem, vagy csak alig maradt. Mégis, aki ellátogat ide, nem távozik csalódottan. Pécsvárad páratlan kincseket rejt. A megmaradt középkori épületszárny kapuján lépünk be. Első ránézésre aligha eldönthető, hol is járunk. Régi várban? Monostorudvaron? Egy biztos, bepillantást nyerhetünk ama „mélységesen mély kútba”. Kalauzunk Novotny Iván, aki minden követ és zugot ismer itt. Nyugdíjas földmérő mérnökként ásta bele magát a pécsváradi monostor történetébe, hogy az érdeklődőket beavathassa ezer év titkaiba.