Várjuk olyan olvasóink jelentkezését, akik szívesen csatlakoznának az Új Ember sajtóapostoli munkájához. Több évtizedes tapasztalatunk, hogy a katolikus sajtó terjesztése, kiadványaink, szóróanyagaink eljuttatása régi és reménybeli új olvasóinkhoz a papság munkáját segítve, a hívek közreműködésével valósulhat meg a leginkább.
A második világháború utáni modern környezetvédelem először a helyi szennyezésekkel kapcsolatos problémákat célozta meg, amelyek közvetlenül érzékelhetők voltak az ember számára. Az 1960-as évek végétől egyre világosabbá vált, hogy a környezetszennyezés átterjed az országhatárokon, és ezért hatékony nemzetközi együttműködést kíván.
Több, mert segít. 2009-ben indult el a Segítsüti elnevezésű kezdeményezés, amelynek keretében gasztrobloggerek különleges édességeire, tortáira lehet licitálni, a befolyt összeggel pedig valamelyik gyerekekkel foglalkozó segítőszervezetet támogatják. Minden évben két alkalommal rendezik meg az aukciót, márciusban és szeptemberben.
Az én házam az én váram – tartja az ősi mondás. Annak idején, amikor ez a gondolat megfogalmazódott, az egyén (a család) védelmét volt hivatott garantálni. Később azonban (és kisarkított formában) kettős jelentés kapcsolódott hozzá: egyrészt a külvilág ne akarjon ide, az én házamba bejönni, ez az én lekerített kis valóságom; másrészt pedig ami idebent van, az egyedül az én dolgom, ahhoz senkinek semmi köze. Ha odakint fehéren szitál a hó, attól még én idebent mindenkit kötelezhetek arra, hogy a fehéret pirosnak mondja.
Több ezer ember részvételével tartották meg április 15-én az Élet menetét, amely a Szabadság híd pesti hídfőjétől, a Salkaházi Sára rakpartról indult. A holokauszt magyarországi áldozataira emlékező rendezvényen felszólalt Erdő Péter bíboros, az MKPK elnöke is. A következő szavakkal fordult a résztvevőkhöz:
Lelkiismereti kötelességemnek érzem, hogy elmondjak itt most három gondolatot.
Óbudán, a „mindig dübörgő” Vörösvári út partján áll a templom.
Ezen a reggelen fényfésűk darabolták a léget ott fönt, a falfestmény előtt. Lejjebb a gyerekek haján terült a ragyogás. Fogták egymás kezét az oltár körül Tavas Gellért atyával.
Stohl András színész, televíziós műsorvezető hónapok óta ittas balesetokozás és más vád alapján áll bíróság előtt, immár másodfokú ítéletre várva. Az ügy elég széles körű médiaérdeklődést keltett. A bulvársajtó számára csemege az ilyesmi. A vádlott „iszonyatosan fél” a börtöntől, de vajon a baleset során Stohl mennyire maradandó fogyatékosságot okozott a hetvenhét éves K. Pálnak? Ilyen és hasonló kérdések foglalkoztatják mostanában számos embertársunkat.
A tolnai templomkertben néhány évvel ezelőttig volt egy Mária-szobor, a templom Szent Imre utcai oldalán. Ez a szép mívű alkotás eredetileg évtizeden át a Pajtatér egyik eldugott szögletében állt, ahonnan, hogy méltóbb helyen legyen, áthelyeztette az egyházközség, a városvédő egyesülettel karöltve. Vesztére. Mert amíg ott fakult, porosodott árván, a sáros kocsiút mentén, a kutya sem bántotta. E frekventált helyen: az iskolakaputól ötven méterre viszont a mellette elhaladó gyerekcsapatok (majdnem azt írtam, bandák) gúnyolódásának céltáblájává vált.