Várjuk olyan olvasóink jelentkezését, akik szívesen csatlakoznának az Új Ember sajtóapostoli munkájához. Több évtizedes tapasztalatunk, hogy a katolikus sajtó terjesztése, kiadványaink, szóróanyagaink eljuttatása régi és reménybeli új olvasóinkhoz a papság munkáját segítve, a hívek közreműködésével valósulhat meg a leginkább.
Május 18-án és 19-én zajlott a motorosok búcsúja Ecséden, a Szentkút-völgyben – a két keréken utazók védőszentje, a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére rendezett zarándoklat idén hatodik alkalommal várta a motorosokat az ország minden tájáról és határon túlról is.
A rendezvényen, amely egyben a motorosszezon nyitánya is volt, számos egyházi és kulturális program várta az érdeklődőket.
A nevelésben a pedagógus személye, szakmai tudása, felkészültsége, embersége és szolgálata a legfontosabb, ezt ünnepeljük most – mondta Udvardy György pécsi megyés püspök a Kunszt József-díjak átadásakor Kalocsán.
A díjat Bábel Balázs kalocsa–kecskeméti érsek alapította 2001-ben a Kalocsai érsekség ezeréves fennállása alkalmából, Kunszt József (1790–1866) kalocsai érsek emlékére, aki az oktatás és a tudomány bőkezű mecénása volt.
Rövid, kulturális célú bécsi tartózkodásaim alkalmával mindig örömmel hallom, amikor a helyiek Budapestet reklámozzák a világ különbözõ pontjairól érkezõ turistáknak. Lokálpatrióta büszkeséggel töltött el például, amikor egyik tájékozott fogadatlan prókátorunk éppen azt magyarázta egy naivan csodálkozó „echte” amerikai házaspárnak, hogy persze-persze, Bécs és Prága gyönyörű… – na de Budapest; oda mindenképpen ugorjanak át. A „sógor” lelkes mondatokkal számolt be fővárosunk természeti szépségeiről, különleges építészetéről, kultúrájáról, Kelet és Nyugat találkozásáról; aztán a Római Birodalom vonatkozó részével, a zsidó-keresztény hagyománnyal, a török kori emlékekkel, a fürdőkkel és a szecesszióval kapcsolatos ismereteit osztotta meg alkalmi beszélgetőtársaival…
Ismert toronyforma Rómában, a Via Balcónál. Kápolna csatlakozik hozzá. A hagyomány azt tartja: a szentély (azóta templom) őrzi azt a fából készült asztalt (márványkeretben), amelyen maga Péter misézett volna, amikor még e helyen Pudens szenátor – egyike Rómában a keresztény közösségeknek helyet adó „gazdáknak” – megnyitotta házát a testvéreknek. Ha a templomba belép az ember, a legenda közelébe kerül: az asztal a végső vendéglátás menzájává válik, és az egykori fürdőcsarnokból kialakított keresztény szentély apszisának mozaikján található városrész (melyről máig vitáznak a szakemberek) arról győz meg, hogy nem az antik Róma képe, hanem az örök Jeruzsálem földi „ábrázolata”. Az égivé váló salamoni főtemplom adja meg a magyarázatát, miért beszélnek a IV—V. századtól sűrűn arról, hogy szent város, templom, Jeruzsálem és egyház nem választhatók el a képábrázolásban, keresztény irodalmi művekben.
Kálmán Peregrin ferences nagy vállalkozásba kezdett, miután a kalocsai érseki levéltárban 2006-ban ceruzával másolt levél, Grősz József érsek 1956. december 19-én kelt levelének másolata jutott a kezébe. A dátum önmagáért beszél. A levél a forradalom utáni egyházpolitikai korszaknak mintegy a „nyitánya”. Nem meglepő, hogy a kutató érdeklődését egyszeriben felkeltette.
Németh László Imre prelátus, a római Pápai Magyar Intézet rektora Zágon-leveleskönyv című dokumentumkötete nemcsak Mindszenty József bíboros hercegprímás utolsó éveire vonatkozóan színesíti ismereteinket, hanem azt a keresztutat is dokumentálja, amelyet Zágon József prelátus járt még élete utolsó éveiben is, amikor a szentszék felkérésére közre kellett működnie a „Mindszenty-kérdés” megoldásában.
Szikora József könyvének ez a címe: A vízben. Kipke Tamás, mint az előszóban írja, a Megszólításokat választotta volna. Igaza van, mégis: a cím arra a léthelyzetre utal, amely mindannyiunké. Ezen a „vízen” át kell vergődnünk valahogy, és egyedül nem megy. Érezhető, hogy a szerző a folyton merülő-emelkedő „időt” figyeli, bibliai szemlélettel vallatja, vagyis események titkát kutatja, melyekből összeáll az emberi jelenség.
