Számtalanszor lehet találkozni azzal a félreértéssel, hogy a kereszténység legfőbb ünnepe a karácsony. Holott a vallás tanítása szerint a húsvét minden keresztény ünnep királynője, hiszen ekkor emlékezik a világ legnagyobb vallása a Megváltó kereszthalálára és feltámadására. Ez az ünnep és az ebben ünnepelt hitvallás adja meg az értelmét minden további keresztény ünnepnek, a karácsonynak is, sőt végső soron minden vasárnapnak.
Beszélgetés a katekumenátus gyönyörű és emberpróbáló életszakaszáról„Megesik, hogy valakinek, noha egyetemet végzett ember, mi adjuk először a kezébe a Bibliát. És kiderül, hogy nemcsak a szülei, hanem már a nagyszülei sem voltak vallásosak” – meséli Kató-Bellavics Ágota és Kató Csaba, akik 1996 óta katekumenek kísérői a budai Szent Imre-plébánián.
– Manapság, amikor a vallási és azon belül a keresztény kínálat is bőséges, a katekumenátus felvet egy jelentős kérdést. Egyre általánosabb a spirituális éhség, sokan keresnek biztos fogódzókat, ám ahhoz, hogy egy katolikus katekumenközösség tagjaivá váljanak, mintha már azelőtt tudniuk kellene, mit keresnek, mint hogy megtalálták volna. Az esetek nagy részében azonban nem így van: a keresésüknek nincsen határozott iránya. Ha ebben a helyzetben valaki erőteljesen befolyásolja őket, az a látszat keletkezhet, hogy olyan „portékát” akar rájuk erőltetni, amire – éppen arra – valójában nem is vágynak, vagy hogy olyan kérdéseikre válaszol, amelyeket fel sem tettek, mint Pál Ferenc atya szokta mondogatni.
Kató Csaba: Amikor valaki hozzánk fordul, eljön egy csoportunkba, kifejezi a hit iránti érdeklődését, az első dolgunknak mindig azt tartjuk, hogy hozzásegítsük a legmélyebb, legerősebb vágyaival való találkozáshoz, amelyek mozgatják és keresővé tették. Tartózkodunk attól, hogy konzervigazságokkal támadjuk le.
„Az ünnep: a világ és életünk középpontja felé mutat” – írja egyik könyvében (A csíksomlyói pünkösdi búcsújárás – Történet, eredet, hagyomány L’Harmattan Kiadó, 2009) Mohay Tamás néprajzkutató. A csíksomlyói pünkösdi búcsúra évről évre minden égtáj felől útra kelnek zarándokok ezrei, hogy részt vehessenek az ünnepen, mely e helyen a középkor óta hagyomány. Somlyón találkozik szent és profán, egyházi és népi. A megrendítő találkozásokról, a Mária-kegyhely különös vonzásáról, az ünnep paraliturgikus elemeiről és történetéről beszélgettünk az ELTE Néprajzi Intézetének igazgatójával.
– Egész Európában, de a Kárpát-medencében is számos kegyhely, búcsújáró hely található. Mitől vált ennyire fontossá Csíksomlyó?
– A magyarság körében évszázadok óta általános gyakorlat a szent helyekre való búcsújárás. Mindennek az a bizalom a vezérlő elve, hogy ilyenkor történik valami, ami átvezet a megszentelt létbe, a transzcendensbe. A túlvilággal való kapcsolatteremtést minden kultúra népi gondolkodása megformálta – mindenhol léteznek a két világ között közvetítők, táltosok, sámánok vagy akár asztaltáncoltatók.
Az új büntető törvénykönyv parlamenti vitájában – gondolom – sokunk figyelmét felkeltette az a törekvés, hogy több jogunk legyen életünk és javaink védelmére. Aki ellen fegyverrel vagy csoportosan támadnak, illetve akinek a lakásába éjjel behatolnak, annak feltételezhetően az életére is törnek, és ezért túl lehet lépni a jogos védelem eddigi határait. Ennek megállapítása persze csak elméletben könnyű.
A dunakanyari plébániákon négy évtizede rendszeressé váló találkozók nem csak azokat a fiatalokat vonzották, akik az evangélium korszerű hirdetésére voltak fogékonyak. Az egyre népszerűbbé váló kismarosi és nagymarosi alkalmak a pártállami szervek figyelmét sem kerülték el. Az MSZMP, a tanácsok, az Állami Egyházügyi Hivatal (ÁEH) illetékesei mellett a kádári titkosszolgálatok is foglalkoztak a találkozók ellenőrzésével, a megjelenők szándékainak kifürkészésével, manipulálásával.
Az ifjúsági találkozó létrejötte jól mutatja, hogy a kádárista hatalomgyakorlás milyen kényszerpályákat jelölt ki az egyházak számára, és törekvései milyen mozgásteret kínáltak az új utakat keresők számára. 1956 után az MSZMP politikája az egyházak hosszú távú fennmaradásával és lassú elsorvasztásával számolt. A hatalom fő célkitűzése az volt, hogy az egyházi életet a templomok falai közé szorítsa.
Engedélyt kapott az abortusztabletta Magyarországon is. A rendelet szerint május 19-étől kórházi körülmények között, orvosi felügyelet mellett alkalmazható lesz a terhességmegszakítás e formája a tizedik terhességi hétig (magánklinikákon egyedi importengedély alapján már eddig is használhatták). Vojcek László, a Budai Irgalmasrendi Kórház nőgyógyászatának ambulanciavezető főorvosa válaszolt az abortusztablettával kapcsolatos kérdéseinkre.
– Mit jelent az abortusztabletta bevezetése?
– Ez a tabletta olyan dolgot akar helyrehozni, amit nem lehet. Az élet kioltását, a női szervezet hormonrendszerének felborítását, a későbbi gyermekvállalás esélyeinek csökkentését, a posztabortusz-szindróma kialakulását a tabletta a korábbi műtétes abortuszhoz képest semmiben sem változtatja meg. Ez egy újabb megvásárolható termék. A jogászok meghoznak egy törvényt, az orvosokkal pedig végrehajtatják.
Minden ember kíváncsi teljesítőképessége határaira: mit, meddig és hogyan tud elviselni. A bicikliseknek is rendeznek teljesítménytúrákat, ahol választ kaphatnak kérdéseikre. Fiatal ismerőseimből csapatot szerveztem, és elhatároztuk, végigtekerjük a bakonyi erőfelmérőt. Idén még nem a hivatalos teljesítménytúra napján mentünk, de már most gyakorolhattunk a jövő évi megmérettetésre: ki-ki megtalálhatta szerepét a csoportban.
A város napján, május 11-én ünnepi közgyűlést tartottak Miskolcon. Új díszpolgárokat választottak, és kitüntették azokat a polgárokat és szervezeteket, akik amelyek a város érdekében végzett munkájukkal érdemeket szereztek. Az év civil szervezetének járó díjat idén a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége miskolci csoportja kapta. A plakettet Mikolai Vince és Gróf Lajos, a csoport titkára vette át Kriza Ákos polgármestertől.
