Közelkép

Különleges kiállítás Veszprémben

Egyedülálló kiállítás nyílt a közelmúltban a veszprémi Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény épületében: a magyar királynékról és az őket szentelő püspökökről ad teljes áttekintést. A téma szorosan kapcsolódik a városhoz. Az itteni püspökség a Szent István által alapított tíz egyházmegye közül talán a legkorábbi, 1001-ben már biztosan létezett. A székesegyház kegyúrnője a mindenkori királyné, akinek kancellárja a XIII–XIV. századtól általában a veszprémi püspök volt.

Szent István-ereklye került Passauba – Spányi Antal püspök a hagyományok találkozásáról

Boldog Gizellának, Szent István király feleségének emléknapján, a Gizella-tisztelet európai központjában, Passauban idén is ünnepséget tartottak a bajor hercegnőből lett magyar szent tiszteletére. Ezen alkalmon Szent István király ereklyéjét ajándékozta a székesfehérvári püspökség a Passaui egyházmegyének, a Gizella királyné temetkezési helyéül szolgáló niedernburgi kolostornak. Ehhez az ünnepi eseményhez kapcsolódva a szentek mai, modern korunkban betöltött szerepéről beszélgettünk Spányi Antal megyés püspökkel.

– Püspök úr, amióta Székesfehérvárra került, papi szolgálatában kiemelten foglalkozik a szentek fontos szerepével a keresztények életében. Gondolom, az is ösztönzi erre, hogy Fehérváron a magyar szentek nyomdokain járunk.

– Székesfehérvár az a helye országunknak, ahol meggyőződésem szerint a legtöbb magyar szent járt. Szent István és Szent Imre sírjához nemcsak az Árpád-házi királyok, hanem azok a jelentős személyiségek is elzarándokoltak, akik saját korukban meghatározták a közgondolkodást, próbáltak hatni a közállapotokra. Eljöttek arra a helyre, ahol Szent István király a Boldogságos Szűzanyának ajánlotta ezt az országot és a nemzetet. Székesfehérvárnak külön érdekessége Boldog Gizella ereklyéjének megérkezése óta, hogy itt tudjuk együtt tisztelni relikviáiban is az első magyar szent családot.

Beszélgetés Sz. Nagy László irodalomtörténésszel

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem professzora, a régi magyar irodalom kutatója. Számos munkája igazolja: a spiritualitás minden században meghatározó a műveltség gondozásában, a nevelésben. Ma, amikor az anyagiasság uralkodik, fölvetődik a kérdés: időszerű még lelkiségről gondolkodni? Erről és a misztikus örökségről beszélgetünk egy általa szervezett, nagy érdeklődést kiváltó konferencia után.

– Misztérium nélkül nincs vallás. Misztika nélkül sem. Ez a terület is összekapcsolódik az irodalommal a kereszténység kezdetétől. Katolikus egyetem szellemiségéből nem hiányozhat…

– Emlékként őrzöm egyik tanárom szavait: „Ha valaki rendszeresen imádkozik, többé- kevésbé misztikus lesz. Ha nem, akkor nem jól imádkozik.” Anélkül, hogy a misztika jelentését boncolgatnánk, megállapíthatjuk: Istennel nem lehet úgy társalogni, hogy nem én emelkedem föl hozzá, hanem Őt húzom le magamhoz. Az ég és föld találkozási pontjához jutva csak akkor rekedek meg a földön, ha ragaszkodom saját elgondolásomhoz.

Világ-nézet katolikus szemmel

Emlékszünk a régi szentképekre, amelyeken a szorgos Szent József műhelyében a cseperedő Jézuska segédkezik, a Szűzanya pedig ugyancsak szorgalmasan végzi háztartási munkáját. Eszményi falusi körülmények között láthattuk a Szent Családot, de – valljuk be – nem csak az erősen giccses ábrázolás miatt volt nagyon nehéz meglátni e képekben a mindenkori keresztény család példaképét.

Ötszázötvenkét család csatlakozott a Katolikus Karitász akciójához

Különös látvány fogadja a Kerecsend széli cigánysoron végigsétáló látogatókat. Az utca rendezett, a másutt szinte megszokottnak mondható szeméthalmoknak nyoma sincs, az emberek illedelmesen köszönnek, és mindenki a háza mögötti kertjét akarja megmutatni. Nagy csoda ez a kerecsendi cigányok életében, hiszen közülük több száz család idén először törte fel az ugart, tisztította meg és tette alkalmassá az Egri Főegyházmegyei Katolikus Karitásztól kapott magvak elvetésére. Az öngondoskodó háztartások elnevezésű, 1,5 millió forint értékű programról Árvai Ferenc főegyházmegyei karitászigazgató tájékoztat.

Állásfoglalás az abortusztablettáról

Az elmúlt hetekben az RU 486 abortusztabletta kapcsán vita robbant ki. Az alábbiakban a Magyar Katolikus Családegyesület állásfoglalását olvashatják.

Mint ahogy azt több nemzetközi és hazai testület kimondja, az emberi élet, amely a fogantatástól kezdődik, szent és sérthetetlen. Az Európai Unió Legfelsőbb Bírósága 2011. október 18-ai döntése elismerte az emberi embriók jogait, a magyar alkotmány is kimondja:

A hét kérdése

Erdő Péter bíboros a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia egyik ülése után bejelentette, hogy tekintettel a hazai nehéz gazdasági helyzetre az egyház a Katolikus Karitászon keresztül gyógyszer-támogatási akciót indít. A káposztásmegyeri plébániai karitász vezetője, Dyekiss Marika az észak-pesti régió vezetője is. A támogatás rendszeréről, illetve arról kérdeztük, hogyan lehet a mai gazdasági körülmények közt is segíteni az elesetteket.
– A káposztásmegyeri plébánia a lakótelep szívében található. Karitászcsoportja „messze földön” híres. Hogyan kezdődött a segítőmunka?
– 1985-ben az első lakótelepi házban kaptunk lakást férjemmel és gyerekeimmel. Ígérték a metrót, ami elmaradt, így az OTP nem tudta értékesíteni a nagyméretű lakásokat. Nagycsaládosok költöztek ide, több lakást akadálymentesítettek, mozgássérültek is érkeztek négy-öt gyermekkel. Ismerőseim is jöttek: a regnumi közösségből, illetve egykori patronás iskolatársak.

Hétről hétre – embertől emberig

Várjuk olyan olvasóink jelentkezését, akik szívesen csatlakoznának az Új Ember sajtóapostoli munkájához. Több évtizedes tapasztalatunk, hogy a katolikus sajtó terjesztése, kiadványaink, szóróanyagaink eljuttatása régi és reménybeli új olvasóinkhoz a papság munkáját segítve, a hívek közreműködésével valósulhat meg a leginkább.