A BKV újraindítja hajójáratát a Dunán: júliustól reggel hét és este hét között óránként, csúcsidőben pedig félóránként, húszpercenként járnak majd a hajók. A BKV-bérlet e közlekedési eszközre is érvényes lesz. A tervek szerint a jégzajlás időszakát leszámítva egész évben működik a járat.
Június 4-e nem egyszerű dátum nemzetünk életében. Egyszerű hétköznapnak aligha, ünnepnek végképp nem lehet nevezni. Évtizedek óta vagy hallgatunk, vagy beszélünk, vagy össze-vissza beszélünk róla. Nehezíti a helyzetet, hogy már több olyan generáció is felnőtt az anyaországban, melyek közül sokan azt sem tudják, mi történt 1920. június 4-én. Vagy ha tudják is, egy vállrándítással elintézik. S talán ez is érthető, hiszen nem nőhettek bele Trianon emléknapjának tiszteletébe. Történetesen azért sem, mert erre az utóbbi bő fél évszázadban nem volt lehetőségük. Akiknek mégis jelent valamit ez a nap, és reménykedjünk, hogy ők vannak még mindig többségben, azoknak is sokféle a viszonya múltunk fájó darabjához.
A 2011 tavaszán DVD-n megjelent (Császár Tamás rendező és Gőbl Gábor producer által jegyzett) Pálosok – az ősi magyar rend című film tartalmától és jellegétől a Magyar Pálos Rend teljes mértékben elhatárolja magát. A film súlyosan elferdíti az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend történetét és küldetését, mely szorosan összekapcsolódik a kereszténységgel és azon belül a katolikus egyházzal. Kérünk minden jó szándékú embert, hogy ennek a nyilatkozatnak a figyelembevételével viszonyuljon a fenti DVD-filmhez és imádkozzon a katolikus hit védelmének szándékára!
A Magyar Pálos Rend nevében:
Bátor Botond tartományfőnök
Kolozsváros olyan város, Körösfői kertek alatt, Azt gondoltam, eső esik, Magyarország az én kedves hazám, Kettő szárnya van a parti fecskének – kalotaszegi, mezőségi, körösfői népdalok sorai követik egymást, vidám éneklő gyermeksereg hangja szűrődik ki az induló autóbuszból. S bár, hála Istennek, nem borult be az ég, s bús levelünket sem kell megírni, hatvannyolc jókedvű, tizenhárom éves, a határon túli magyarságot megismerni váró és vágyó diák indul útjára a Szent Margit Gimnáziumból Partium és Közép-Erdély felé a Határtalanul program keretében.
A zuglói Arany János Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 7. évfolyama Erdélybe és Moldvába látogatott április 21. és 30. között a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. jóvoltából. A gyerekek megismerkedtek e különlegesen szép területek néprajzi, történelmi, irodalmi valamint földrajzi értékeivel. Élőben is megtekintették és kipróbálták a mérai, széki, magyarlapádi és moldvai néptáncdialektusokat; viszonzásul a néptánc, moderntánc és dráma tanszakosok saját műsorral kedveskedtek vendéglátóiknak. A kirándulásért és az élményszerű tanulásért köszönet a helyi szervezőknek és Juhász Katalin tanárnőnek.
A napjainkban folyó Pázmány-kutatás újabb, jelentős kutatási eredménnyel büszkélkedhet: Szabó Ferenc jezsuita teológus legújabb könyve joggal érdemli ki a megtisztelő figyelmet. A szakavatott szerző olyan terület bemutatására vállalkozott, amelyet csak alapos teológiai, történelmi és irodalmi összefüggések, illetve az idegen nyelvű szakirodalom birtokában lehet feldolgozni. A szerző 1990-ban jelentette meg A teológus Pázmány című monográfiáját, amely Pázmány grazi egyetemi latin nyelvű eladásait elemezte, ahol a középpontban a „theologia scholastica” állt. Szabó Ferenc legújabb könyvében – miután hálával emlékezik meg Őry Miklós rendtársáról, aki kiemelkedő alakja volt a külföldi Pázmány-kutatásnak – már Pázmány összes latin és magyar nyelvű írását elemzi.
Jézus életével összefüggésben megannyi történelmi forrással találkozhatunk. Édesanyjával, Máriával kapcsolatban is így van ez? Michael Hesemann A Názáreti Jézus – Régészek a Megváltó nyomában című könyvének írásakor jó néhány olyan lelettel találkozott, mely csak az Anyáról tudósított. Legújabb, A názáreti Mária című művében összefoglalja ezeket, és így megtudhatjuk, mit mondanak a legendák, a régészeti és történelmi emlékek Jézus édesanyjáról.
Mária a történelemnek az az asszonya, akit a legtöbbször ábrázoltak, megénekeltek. Hogyan nézhetett ki valójában? Hesemann művét egy – állítólag Szent Lukács által festett – ikon utáni nyomozással kezdi, mely az egyik legrégibb Mária-kép. A könyv borítóján is látható Maria Advocata-ikon azért érdekes, mert az Anyát még egyedül, Fia nélkül ábrázolja.
Egyszerű is, meg nem is arra a kérdésre válaszolni, ki a katolikus. Márpedig egyre többen teszik fel e kérdést, egyházon kívül és belül egyaránt.
A XVI. századi hitviták tüzében katolikus volt – kívülről tekintve – az, aki a nem megújult hitet vallotta, és aki nem csatlakozott a reformátorok vallásához, közösségeihez. Belülről nézve pedig az, aki megmaradt hűségben az egyház tanításához, püspökeihez és papjaihoz és nem utolsósorban Rómához. Pázmány Péter, aki katolizált, majd jezsuita lett, így fogalmazza meg a Szentírás és a tanítóhivatal harmóniájának katolikus tanítását: „Tehát amely dolgokat az eklézsia kihoz a Szentírásból, nem lehet azokban hamisság.” Az idézet abból a szövegből származik, melyet egy főember írt, megokolván, hogy miért tért vissza a katolikus egyházba, az eredeti szöveg szavával: „Szent Péter hajójába; a római eklézsiának kebelébe.”