Közelkép

Parallax – nézetek kora

Minden igazságnak van egy csöppnyi gyanús mellékíze – írja Robert Musil, az elsősorban A tulajdonságok nélküli ember című regénye alapján ismert osztrák író. Mára azonban mintha fordítva érvényesebb lenne az ironikus mondás, hiszen napjainkban a gyanakvás sokkal általánosabbnak tűnik, mint az igazságba vetett hit. Kétkedni, megkérdőjelezni, hitelességet gyanakodva vizsgálni – ezek a társadalmi diskurzus egyre általánosabb jelei. Olyannyira, hogy a legkülönbözőbb igazságokba vetett hitet és következetes, mély meggyőződésű képviselését sokszor fanatizmusnak bélyegzik. A közgondolkodás szerint – ha egyáltalán létezik ilyesmi, s ha létezik, talán leginkább ezt szükséges kétkedéssel fogadni – igazság az, hogy mindenben kételkedni kell. S ehhez kétség nem férhet. A descartes-i cogito ergo sum helyébe a dubito ergo sum, a „kételkedem, tehát vagyok” lépett.

Az Olvasó írja

A bátorítás minden embernek elkél. Szükségünk van rá életünk minden percében. Úgy kell, mint egy falat kenyér az éhezőnek. Én most – civilként – a pap testvéreket szeretném bátorítani.

Nemrégiben szomorú esemény részese voltam. A bátyám temetésére mentünk egyik nagyvárosunk temetőjébe. A kápolnában volt felravatalozva, ahol a gyászmisét is tartották. A sógornőm családja soha nem volt vallásos, így bátyám inkább csak a szívében-lelkében őrizte a kisgyermekkori ministrálások élményét – a falusi plébánia a második otthona volt annak idején.

Születésnapi beszélgetés családról, hitről Erdő Péter bíborossal

– Bíboros úr ezen a héten ünnepli hatvanadik születésnapját. A kerek évfordulók különösen fontosak az ünnepelt, de az ünneplők számára is. Önt miként érinti mindez?

– A születésnapomat általában családi körben, ikertestvéremmel együtt ünneplem. Hatan vagyunk testvérek, ilyenkor találkozni szoktunk. Szüleink sajnos már nem élnek, de testvéreim gyerekei közül talán többen eljönnek, sőt ikertestvérem unokáit is szeretettel várjuk. Az ilyen találkozásoknak azért is örülök, mert általuk az ember el tudja helyezni magát a generációk között.

– Az ötvenes években volt gyerek. Akkor egy katolikus családnak nem volt könnyű megélnie a hitét. Milyen élményeket őriz ebből a korszakból?

– Nagyon sok szép emlékem van. Nagy biztonságot adott szüleink, nagyszüleink óvó szeretete. A hívő családok az ötvenes években is szépen meg tudták élni a hitüket. Szüleimnek egyébként sem volt már sok vesztenivalójuk akkor: nem titkolták vallásosságukat, s a következményeit már bőven viselték. Jogi végzettségű édesapám, aki politikával nemigen foglalkozott, egy pillanatig sem dolgozhatott tanult szakmájában. Ahogy édesanyám sem. Őt elbocsátották az állásából, mondván: egy kereső már úgyis van a családban. Tudták róluk, hogy vallásos emberek.

Beszélgetés Szabó Katalin szociális testvérrel

A Szociális Testvérek Társasága márciusban tartott kerületi gyűlésén választotta meg új elöljáróját. Szabó Katalint „pünkösd erőterében” kérdeztük feladatairól, terveiről.

– Amikor közösségünk jelenét és jövőjét tartjuk szem előtt, talán a legfontosabb feladatunk, hogy visszatérjünk az alapokhoz, közösségünk karizmájának szívéhez: a Megszentelő Szeretethez, a Szentlélekhez. Szociális testvéri hivatásunk lényege: életünkkel tanúságot tenni a Megszentelő Szeretetről. Megválasztásom a kerületi gyűlés keretében történt, amely alkalom volt arra, hogy megnézzük, mennyire tudtuk kibontakoztatni karizmánkat, és milyen feladatok várnak ránk. A találkozó végén összeállítottuk a következő két-négy évre vonatkozó irányelveinket.

Világ-nézet katolikus szemmel

Tiltakoztak Hagyó Miklósnak és társainak a védői, hogy a perüket Kecskemétre helyezték. Kecskemétnek nincsen túl jó híre az alvilágban, a sötét oldalon. Nemcsak az e városban bonyolított korábbi maffiaper miatt, hanem úgy általában sem: karakán ügyészek dolgoznak itt, akik nem vásárolhatók és nem félemlíthetők meg.

A kecskeméti törvényszéken most a volt főpolgármester-helyettesnek és tizennégy társának a BKV-val kapcsolatos büntetőpere folyik; a harmincöt oldalas vádirat folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével gyanúsítja őket. Harmincegy cég összesen negyvenegy szerződését érintően emeltek vádat, s az ügyészség úgy véli, hogy az okozott kár megközelíti a másfél milliárd forintot.

Világ-nézet katolikus szemmel

„Megadunk neki mindent. Csak ne legyen mafla, ne hagyja magát kihasználni! A vajas-májas zsemlét nem azért kaptad, hogy megoszd mással, és te éhen maradj! Tanuld meg, fiam, hogy ma mindenért nagyon meg kell harcolni! No, nem bánom, ha annyira akarod ezt az esti filmet nézni…”

„A Roland nevet adtuk neki, mert jól illik a családnevünkhöz. Szerencsére jól teljesít az iskolában. Pedig elég sok különórája van. Mit? Hogy hittan? Na nem, tudod, mi nem érünk rá templomba járni. Az az egy vasárnap kell egy kis késői felkelésre, szórakozásra. És a gyerek nagyon szereti a netet, tudod, nagyon tanulékony.

Elemek rendjében kitűnik: kő és fa. Erdőjárások foglyaként a patak énekébe burkolózva, míg a hold fénysíkja suhint majd lombot, bokrot, a teremtés első pillanatait élheti át az ember, aki a természetet próbálja meghatározni – önmagának. Afféle romantikus; a hajdani „tavi iskola” angol költőinek mintáit követi, de eljut Shelley lélektanához, és mindent a lélek szemszögéből figyel.

Tanévzáró szentmise a Magyar Szentek templomában

 
„A zenét, a hivatásomat köszöntem itt meg ma leginkább – mondja Fülöp Márk, aki fuvolázott a Te Deumon. – És persze azt, hogy továbbra is a közösséghez tartozhatom, noha már korábban végeztem az egyetemen. Nagyszerű egy olyan, spirituális és értelmiségi csapat tagjának lenni, mint az MKK (Műegyetemi Katolikus Közösség, Budapest egyik legnagyobb, legvirágzóbb egyetemi közössége – a szerk.). – Idén abszolváltam – újságolja Tóth Erzsébet matematikus, a szkóla tagja, beugró karvezető –, én legfőképpen ezért mondtam hálát a mai misén.