Közelkép

Ó, a Balaton…

Hollandiában élő nővérem minden évben eltölt itthon néhány hetet, és elmaradhatatlan úti célja a Balaton. Sokat nyaraltunk ugyanis ott gyermekkorunkban, és ma is annyira elevenek az egykori élmények, hogy számunkra kis túlzással a nyaralással azonos jelentésű a Balaton. Mondhat nekünk bárki bármit a horvát tengerpartról és a Balaton-parti lángossütők drágaságáról, mi akkor is a Balatonhoz kívánkozunk, és izgatottan várjuk az ünnepélyes pillanatot, amikor a vonatablakból hirtelen elénk tárul a hatalmas víztömeg, a távolban fürdőzőkkel és vitorlásokkal. Mindig türelmetlenné válunk ilyenkor, hogy nem lehetünk máris ott, hogy bennünket még nem ölel körül a víz és vele a boldogság. Amely amiatt tölt el bennünket, hogy megérkezhettünk, újra találkozhattunk ezzel a hatalmas baráttal.

Könyvespolcra

Az ókortudós Ritoók Zigmonddal beszélget Simon Erika a Kairosz Kiadó Miért hiszek? sorozatában.
Címe – Homérosszal is Jézushoz – tömören kifejezi a kis könyv gazdag tartalmát. Egyszerre tudománynépszerűsítés és szubjektív válasz az élet egyik legnagyobb kérdésére. Bizonyítéka annak, hogy egy hívő ember milyen magasságot és mélységet járhat be. Pontos választ ad arra, hogy kultúra és keresztyénség (református tudósról van szó) hogy függ össze.

Könyvespolcra

„A marxi–lenini társadalomtudomány bebizonyította, hogy a vallás nem öröktől fogva létezik” – olvashatjuk a L’Harmattan Kiadó gondozásában megjelent, Hogyan üldözzünk egyházakat? című állambiztonsági tankönyvben. Még mielőtt valaki azt gondolná, visszatért a múlt, elárulom, hogy csak a Fehér Hollók történészi munkacsoport kötetéről van szó (lásd még: Új Ember, 2012. május 13.), melyben egy tanulmánnyal kísérve közreadják Berényi István állambiztonsági tiszteknek szánt, 1963-ban született brosúráját. Mindezt azért, mert a történettudomány – bár nagyra tartja a szemtanúk beszámolóit – inkább a dokumentumokra támaszkodva alakítja ki álláspontját.

Parallax – nézetek kora

„Kevéssé tetted őt kisebbé az angyaloknál” – írja a zsoltáros az emberről. A zsidó világképben, hasonlóan más nagy kultúrákhoz, a teremtett valóságnak létezik valamiféle rangsora, melyet a teremtő akarat határozott meg. Az abszolút csúcs az istenség, alatta helyezkedik el a szellemi létezők különféle csoportja, majd az emberek, állatok, növények és az élettelen természeti tárgyak. A hellenizmusban komoly vita dúlt az állatok képességeiről – a keresztény tanításban Szent Ágoston tett rá pontot.

Világ-nézet katolikus szemmel

Az még csak hagyján, hogy színház az egész világ, s hogy minden, de minden politika – a tetejébe a sport is messze túlmutat önmagán, és társadalmunk, életünk valamennyi szintjét át- meg átjárja. Főként a foci. Jó példa erre a múlt vasárnap spanyol győzelemmel zárult labdarúgó-Európa-bajnokság, melyet ugyebár Lengyelországban és Ukrajnában rendeztek: számtalan érdekes világ- és gazdaságpolitikai részlettel szolgált. A görög és a német válogatott mérkőzése során óhatatlanul felmerült, hogy Görögországot a Németországtól kapott eurómilliárdokkal próbálják talpra állítani – Angela Merkel német kancellár pedig a lelátón ült, árgus tekintettel, diadalra éhesen…

Világ-nézet katolikus szemmel
Meglehet olcsó, szellemeskedő szójátéknak hat e felszólítás – mégsem egészen az. Ha úgy érezzük, nincs remény, mégis bízzunk, vagyis a Szentírás szerint a „remény ellenére reménykedjünk”. Reménytelen helyzetekben is reménykedjünk, bízva Isten üdvözítő akaratában. Határolódjunk el a balsors prófétáitól.
Ötven évvel ezelőtt, a II. vatikáni zsinatot megnyitó beszédében az idős XXIII. János pápa nagy meglepetést keltett, amikor a balsors e prófétáitól azzal határolódott el, hogy nem tanultak a történelemből, és azt hiszik, hogy a kereszténységgel szemben csak ma tapasztalható ellenállás. Elfelejtik, hogy Jézus úgy küldte tanítványait a világba, mint bárányokat a farkasok közé…

a keresztény társadalmi tanítás tükrében 1.

A magyar kormány által az elmúlt hetekben kezdeményezett Új Nemzeti Konzultáció lehetőséget és feladatot kínál számunkra, hogy üzenetként felmutassuk értékeinket hozzánk közel álló embertársaink számára, gondolkodásra késztetve és segítve őket a feltett kérdések megválaszolásában.

Az Új Nemzeti Konzultáció egyúttal lehetővé teheti a keresztény értékek társadalmi szintű megjelenítését a kormányzathoz beérkező válaszok által, hozzájárulva egy igazságos és felelős társadalom kialakulásához. A korábbi konzultációhoz hasonlóan, keresztény szakemberekkel folytatott közös munka eredményeként a Jezsuita Európa Iroda (OCIPE) szempontokat vet fel, hogy ezzel támogassa a nemzeti konzultáció keretében kiküldött kérdőívek kitöltését és a felvetett társadalmi szintű kérdésekben való elmélyülést. Az OCIPE azért is teszi ezt, mert az ív mind kérdéseit és megközelítéseit, mind válaszait tekintve túl kötött és szakmai. Ez sokszor igen nehéz feladat elé állította a munkacsoportot, mely tömörségre és közérthetőségre törekedett.

A hét kérdése

Aki valamennyire is nyomon követi a hazai híradásokat, minden bizonnyal értesült arról, hogy a magyar kormány nemzetközi pénzügyi szervezetektől szeretne anyagi segítséget kapni. Egyesek hitelmegállapodásról, az ország vezetői viszont védőhálóról beszélnek. Mint mondják, csupán a befektetői bizalom erősítése miatt van szükség e megegyezésre, s hangsúlyozzák: nem feltétlenül a „napi kiadásokat” akarják fedezni a kölcsönösszegből. Hosszú hónapokig volt egy főtárgyalónk, aztán kineveztek egy tárca nélküli minisztert, ám a mai napig nem született megegyezés, sőt az érdemi tárgyalások sem kezdődtek el.